N. Rózsa Erzsébet kifejtette: az öböl menti kisebb arab országok közül is többen legfeljebb az iráni kapcsolatok "alacsonyabb szintre helyezése" mellett döntöttek, és szemmel láthatóan nem mindenki támogatja Szaúd-Arábiát, még az arab monarchiák közül sem. Kuvait és Irak például egyfajta közvetítői szerepre vállalkozott - mondta.

N. Rózsa Erzsébet úgy vélte, hogy a szaúdi-iráni konfliktus mindenképpen megakasztja a szíriai rendezés kérdését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ez az első eset, hogy a konfliktus rendezésében érdekelt hatalmak között támadt feszültség, utalt ezzel a kutató a Oroszország és Törökország viszonyára.

Rijád és Teherán között azt követően robbant ki diplomáciai konfliktus, hogy Szaúd-Arábia január 2-án negyvenhat más elítélttel együtt kivégezte az ellenzéki mozgalmakat támogató és az országban élő síita kisebbség jogaiért szót emelő Nimr al-Nimr síita főpapot, akit terrorizmus miatt ítéltek halálra. A kivégzés hatalmas felháborodást váltott ki Iránban. Szaúd-Arábia nagykövetségét tüntetők támadták meg és dúlták fel, válaszul Rijád és több szövetségese megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal.