Hangsúlyozta, hogy az autonómiának van gyakorlata Európában, de "Európa erről hallgat": sokan mondják, hogy ma nem kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert van fontosabb, a háború. "Ez valóban fontos kérdés, de nem a háború, hanem inkább a béke, a béke megteremtése" a fontos - mondta Szili Katalin.

Hozzáfűzte, hogy Budapest a háború közepette sem feledkezik meg a határain túl élő nemzeti közösségeinek sorsáról, hiszen az új alaptörvény kimondja: Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő közösségeiért. "Felelősséget viselni napi odafigyelést jelent" - hangsúlyozta a miniszterelnöki főtanácsadó.

A magyar kormánynak fontos, hogy az erdélyi magyarok román állampolgárként kívánják megőrizni nemzeti hovatartozásukat, és támogatja ezt a törekvést. "Európa 16 országában van autonóm közösség, mely maga dönt a sorsáról, tehát ez nem példa nélkül való" - mondta Szili Katalin, aki szerint ezek a térségek fejlettebbek. Székelyföld autonómiája tehát nem csak a magyarok érdeke, a többségi társadalom érdeke is - jelentette ki.

A székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen pénteken demonstrációt is tartottak, amelynek több száz résztvevője Székelyföld területi autonómiáját követelte, de tiltakozott a magyar nyelvű oktatási intézmények ellen irányuló sorozatos támadások, a székelyföldi helyhatóságok meghurcolása, az anyanyelvhasználat és a nemzeti jelképek használatának korlátozása ellen is.

A nagygyűlés kiáltványát a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs olvasta fel az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékműve körül összesereglett tömeg előtt.

A román kormánynak és parlamentnek címzett petícióban a tüntetők aláhúzták, hogy Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, állami szuverenitását.

"Kérjük, hogy a román kormány és parlament tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelezettségeit és a székelyföldi közösség akaratát, és Románia schengeni csatlakozása előtt fogadja el az ezekkel összefüggő jogszabályokat" - áll a petícióban. Azt is kérik, hogy a bukaresti kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal. A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a kiáltványt.

A marosvásárhelyi megmozdulás a székely vértanúk hősiességét és elkötelezettségét idéző megemlékezéssel és szónoklatokkal kezdődött.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a Postarétre érkezők nem gyászolni jöttek, hanem a honért és a szabadságért életüket áldozó hősök "örök dicsőségét" hirdetni.

Ők "vesztes, mi több, vert helyzetben sem adták fel a harcot, az ügyet, amelyben hittek". Manapság a jogokért és szabadságért vívott küzdelem nem jár életveszéllyel, de a ma embere még a minimális kockázat vállalásától is visszariad - mutatott rá a volt európai parlamenti képviselő.

"A rendszerváltozás kezdete óta eltelt három évtizedre visszatekintve, keserű lélekkel kell megállapítanunk, hogy erdélyi magyarságunk az önfeladás útjára tévedt" - jelentette ki Tőkés László. Úgy vélte, az ünnepelt példaképektől "messzire szakadt a kiüresedett mindennapi valóság".

Emlékeztetett arra, hogy harminc éve a magyar választott képviselők és szenátorok a kolozsvári Szent Mihály-templomban felesküdtek az autonómiára, majd rá tíz évre a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli bővített szatmárnémeti közgyűlése új fejezetet nyitott az erdélyi autonómia ügyében. Mindkét esemény üzenete az volt: "Nem adjuk fel!" -húzta alá.

"A Székely Szabadság Napjának időszerű és örök érvényű üzenete ugyanez: nem adjuk fel!" - jelentette ki Tőkés László, aki szerint tovább kell vinni a történelmi régiókról szóló európai polgári kezdeményezés és a romániai kisebbségi törvény ügyét.

A demonstráción az Együtt Katalóniáért Párt képviselőjeként Erika Casajoana i Daunert és a Baszk Nemzeti Párt képviselőjeként Luke Uribe-Etxebarria is felszólalt, és az ottani autonómiákkal kapcsolatos tapasztalataikat ismertették.

A Szilézia Kulturális Autonómiájáért Kezdeményező Egyesület elnökeként Robert Starosta a felső-sziléziai önrendelkezési törekvésekről beszélt. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke a tavalyi romániai népszámlálás drámai eredményeire hívta fel a figyelmet. A demonstráción Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárnak az ünneplőkhöz írt levelét is felolvasták.


(Az anyag további része változatlan.)