Matteo Bruni hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa évek óta el akar látogatni Irakba, és az utat nem tartja veszélyesnek sem biztonsági szempontból, sem a koronavírus-világjárvány miatt. Ez az első alkalom, hogy katolikus egyházfő Irakba látogat, és az első, hogy síita többségű országba. Ferenc pápának 15 hónap után ez az első útja a Vatikánon kívül, a koronavírus-járvány miatt az elmúlt időszakban sehol sem tett látogatást.

A pápa és kísérete pénteken indul Rómából, a pápai repülőgép Ciprus, Izrael, Jordánia felett elrepülve érkezik meg Bagdadba.

"Sokan nehéznek tartják ezt a pápai látogatást, de inkább azt mondanám, hogy más út lesz, mint amilyenekhez eddig szoktunk, elsősorban a járványkorlátozások miatt" - mondta Matteo Bruni. Úgy vélte, Ferenc pápa ezt az utat a közel-keleti keresztény közösségek iránti "szeretet jegyében" teszi.

Hangsúlyozta, hogy Ferenc pápa sehol nem találkozik tömegekkel, a programban kevés a nyilvános esemény, zárt térben a legtöbben a Ninivei-fennsíkon található Karakos keresztény templomában várják az egyházfőt, de itt is csak néhány százan lesznek jelen.

Ami a biztonsági feltételeket illeti, a szóvivő elmondta, hogy szokás szerint a Vatikán biztonsági emberei és a svájci gárdisták végigjárták a látogatás útvonalát. Ferenc pápának páncélozott járművet biztosítanak, az egyházfő azonban nem szokott ilyet igénybe venni. Hozzátette, hogy Ferenc pápa mindvégig zárt autóban közlekedik majd, kivéve Erbílben, ahol a stadionban tartandó misén nyitott járműben fog utazni. A 30 ezres stadionba 10 ezer embert engednek be. A szóvivő kiemelte, hogy az egyházfőt és teljes kíséretét, közöttük mintegy hetven újságírót előzetesen beoltottak a SARS-CoV-2 koronavírus ellen.

Ferenc pápa március 8-ig tartó iraki útjáról Leonardo Sandri érsek, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa korábbi nyilatkozatában úgy vélekedett, a pápa a látogatásával vigaszt és reményt vihet Irakba, és azt az üzenetet küldi, hogy elismeri a helyi keresztény közösségek szenvedéseit és megpróbáltatásait.

A szentszéki szóvivő kifejtette, hogy Ferenc pápa az egyik elődjének, II. János Pálnak a 2000-es szent évben a Szentföldön és a Sínai-hegyen tett zarándoklatát "folytatja" a világnak e részén, amely az emberiség, a civilizációk és vallások egyik bölcsője. A szóvivő megjegyezte, Irak jelképesen az egész térséget képviseli a tíz éve háborúban élő Szíriától Törökországon, Afganisztánon és Pakisztánon át egészen Indiáig.

Matteo Bruni hangoztatta, hogy a 84 éves Ferenc pápa "a jövő felé akar nyitni" az Irakban élő keresztényekhez látogatva, akik a világegyház legrégebbi közösségét képviselik. A jövőt akarja építeni a muzulmánokkal is, ezt bizonyítja a találkozó Ali asz-Szisztáni ajatollahhal, a Mekka után a második legnagyobb muzulmán zarándokhelynek, a síita iszlám egyik legszentebb városának és politikai központjának számító Nedzsef városában.

Irakban Ferenc pápa "testvéreket keres és maga is testvérré válik", ahogyan ezt legutóbbi, Mindannyian Testvérek kezdetű enciklikájában is lefektette tavaly októberben. Ezt megelőzően, 2019-ben Abu-Dzabiban Ahmad et-Tajjeb főimámmal a pápa aláírt egy dokumentumot, amely szintén az emberi testvériségről szól.

A látogatás kiemelt helyszíne lesz a Ninivei-fennsík, ahol a pápa a keresztény közösség tagjaival találkozik. A vatikáni adatok szerint Irakban 1947-ben hozzávetőleg ötmillió keresztény élt, 2003-ra számuk 1,4 millióra csökkent, majd 2015-re 300 ezerre. Karakosból 2014 nyarán az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai egyetlen éjszaka alatt 45 ezer keresztényt hurcoltak el, azóta a családok fele tudott csak visszatérni a városba.

Erbílben magyar főkonzulátus működik, és magyar iskola az iraki és szíriai menekült, középiskolás diákok taníttatására.