A koszovói nemzeti bank január elején jelentette be, hogy februártól kizárólag euróval lehet fizetni Koszovó egész területén, minden más pénznem csak a külföldi tranzakciók megvalósítására használható. A lépés felháborodást keltett a helyi szerbek körében, és Belgrád is reagált, mivel a hivatalos adatok szerint a koszovói szerb lakosság mintegy fele kapja nyugdíját, fizetését vagy a szociális támogatást a szerb költségvetésből dinárban. Amennyiben a jövőben csak euróban fizethetnek Koszovó területén, az a pénzváltás során veszteséget jelentene nekik.

Az Európai Unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Olaszország, Németország és Franciaország a központi bank lépésének elhalasztását kérte annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a további feszültségek. A pristinai vezetés ezért úgy döntött, hogy fokozatosan vezeti ki a szerb dinárt, hogy minden koszovói szerbnek legyen ideje euró alapú számlát nyitni.

Aleksandar Vucic pénteken viszont arról beszélt, hogy a koszovói központi bank egyoldalú döntését nem lehet szó nélkül hagyni, ezért Szerbia az ENSZ Biztonsági Tanácsától is az ügy megvitatását kéri.

Véleménye szerint Albin Kurti koszovói miniszterelnök döntött a dinár betiltásáról annak ellenére, hogy a Szerbia és Koszovó között 2013 óta zajló párbeszédnek mindig is fontos eleme volt az, hogy Belgrád támogathassa a koszovói szerb intézményrendszert. Hozzátette: a koszovói kormányfő célja ezzel is a helyi szerbek elűzése.

Az észak-koszovói, többségében szerbek lakta településeken mindig is a szerb dinár volt a fő fizetőeszköz. Akkor is az maradt, amikor lezárult az 1998-1999-es koszovói háború, és azt követően is, hogy Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, míg az ország többi részén előbb a német márka, majd az euró vált a hivatalos pénznemmé.

Albin Kurti szerdán leszögezte, hogy Koszovóban az euró a hivatalos fizetőeszköz.