Szerb elnök: Belgrád számára nem léteznek a boszniai szerbek elleni amerikai szankciók
Külföld, 2023.08.04
Szerbia figyelmen kívül hagyja azokat a szankciókat, amelyeket néhány boszniai szerb politikus ellen vezetett be az Egyesült Államok - jelentette ki pénteken Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök.
"A boszniai szerb vezetés elleni szankciókat Szerbia úgy kezeli, mintha nem is léteznének" - fogalmazott az államfő azon a sajtótájékoztatón, amelyet Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság elnökével közösen tartott.
Az Egyesült Államok azért vetett ki büntetőintézkedéseket egyes boszniai szerb politikusok ellen, mert Washington szerint megnyilvánulásaik veszélyeztetik az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni megállapodásban foglaltakat. Egészen pontosan azt kifogásolják, hogy a politikusok olyan törvények megalkotásában vettek részt, amelyek aláássák az ország egységét.
Aleksandar Vucic szerint a szankciós politika soha nem a várt hatást váltja ki, és ezt Szerbia pontosan tudja, hiszen évekig szankciók alatt élet. Véleménye szerint a boszniai szerb politikusokra kivetett büntetőintézkedések példa nélküliek és igazságtalanok, ezért Belgrád számára az egyetlen elfogadható lépés, ha semmibe veszi őket.
Washington hétfőn jelentette be, hogy szankciókat vezet be négy boszniai szerb politikus ellen. Az intézkedések Zeljka Cvijanovicra, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjára, Radovan Viskovicra, a többségében szerbek lakta országrész miniszterelnökére, Nenad Stevandic boszniai szerb házelnökre, valamint az országrész igazságügyi miniszterére, Milos Bukejlovicra vonatkoznak. Milorad Dodikot már korábban szankciók alá helyezte Washington.
Az 1991-1995-ös délszláv háborút az egyesült államokbeli Daytonban 1995. november 21-én megkötött keretmegállapodás zárta le, és az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írták alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
Az Egyesült Államok azért vetett ki büntetőintézkedéseket egyes boszniai szerb politikusok ellen, mert Washington szerint megnyilvánulásaik veszélyeztetik az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni megállapodásban foglaltakat. Egészen pontosan azt kifogásolják, hogy a politikusok olyan törvények megalkotásában vettek részt, amelyek aláássák az ország egységét.
Aleksandar Vucic szerint a szankciós politika soha nem a várt hatást váltja ki, és ezt Szerbia pontosan tudja, hiszen évekig szankciók alatt élet. Véleménye szerint a boszniai szerb politikusokra kivetett büntetőintézkedések példa nélküliek és igazságtalanok, ezért Belgrád számára az egyetlen elfogadható lépés, ha semmibe veszi őket.
Washington hétfőn jelentette be, hogy szankciókat vezet be négy boszniai szerb politikus ellen. Az intézkedések Zeljka Cvijanovicra, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjára, Radovan Viskovicra, a többségében szerbek lakta országrész miniszterelnökére, Nenad Stevandic boszniai szerb házelnökre, valamint az országrész igazságügyi miniszterére, Milos Bukejlovicra vonatkoznak. Milorad Dodikot már korábban szankciók alá helyezte Washington.
Az 1991-1995-ös délszláv háborút az egyesült államokbeli Daytonban 1995. november 21-én megkötött keretmegállapodás zárta le, és az akkori Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina vezetői írták alá. Ennek folyományaként Bosznia-Hercegovina függetlenné vált az egykori Jugoszláviától, de az országot két entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyák-horvát föderáció további részekből, kantonokból áll. A daytoni szerződés alapján a két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze.
Milorad Dodik az utóbbi több mint húsz évben többször is kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!