Ivica Dacic a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) nyilatkozva kifejtette: Albin Kurti koszovói miniszterelnök olyan kijelentéseket tesz, amelyek egyértelműen azt jelzik, hogy nem tisztel senkit, az Európai Uniót sem, ennek ellenére nem kap feddést, míg a megállapodásokat tiszteletben tartó Szerbiát megszorításokkal fenyegetik. "Ezek olyan jelek, amelyek megmutatják, hogy ki kinek a kedvence. Itt egyértelműen látszik, hogy Pristina az ő gyermekük, és függetlenül attól, hogy ki mennyire szereti az igazságot, az igazságosságot vagy az elveket, ők mindig azt kérik, amit a gyermekük. Ez negatív üzenet számunkra, mert azt bizonyítja, hogy kettős mércét alkalmaznak" - részletezte a tárcavezető.
A szerb külügyminiszter arra reagált, hogy az uniós tagállamok nagykövetei az állandó képviselők bizottságában (Coreper) szerdán egyetértettek abban, hogy el kell törölni a Koszovóval szembeni uniós vízumkötelezettséget, a vízummentességet pedig a legkésőbb 2024. január 1-jéig kapná meg Pristina. Dacic arra emlékeztetett, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök a pristinai parlamentben arról beszélt: nem érdekli a koszovói szerb önkormányzatok közössége, amelynek megalakításáról kilenc évvel ezelőtt állapodott meg Szerbia és Koszovó Brüsszelben, és soha engedi meg a felállítását, mert az túl széles körű jogokat biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.
"Ezek a kijelentések sokkal inkább a nemzetközi közösségnek, mint Szerbiának kellene, hogy aggodalmat okozzanak" - fogalmazott a szerb diplomácia vezetője, majd ehhez még hozzáfűzte, hogy Koszovó kilátásba helyezte, hogy beadja uniós tagjelölti kérelmét, és ezt Szerbia nem tudja megakadályozni.
Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az Európai Unió 27 tagországa közül öt - Románia, Szlovákia, Görögország, Ciprus és Spanyolország - sem ismeri el Koszovó függetlenségét, ezért európai integrációja a pristinai politikusok elvárásainál lassabban halad. Brüsszel és Pristina eddig csak a stabilizációs és társulási megállapodást írta alá, amely 2016-ban lépett hatályba, és a koszovói állampolgárok még mindig csak vízummal tudnak belépni az EU területére annak ellenére, hogy Brüsszel közölte: Pristina már 2018-ban teljesítette a vízumliberalizáció feltételeit.
Korábban Albin Kurti koszovói miniszterelnök bejelentette, hogy országa az év végéig hivatalosan is benyújtja európai uniós csatlakozási kérelmét. Koszovó európai integrációjának egyik akadálya a feszült viszony Szerbiával. A kapcsolat normalizálása mindkettejük integrációjának a kulcsa lenne, ám hiába kezdődött 2013-ban brüsszeli közvetítéssel párbeszéd Belgrád és Pristina között, az akkor megbeszélteknek ezidáig csak a töredéke valósult meg.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!