Putyin reményét fejezte ki, hogy az idlíbi helyzet nem rombolja le Moszkva és Ankara viszonyát, amelyet mindkét fél fontosnak tart. Az orosz elnök együttérzéséről biztosította vendégét a február 27-én Idlíbben életüket vesztett török katonák halála miatt, és azt hangoztatta, hogy a szíriai kormányhadseregnek nem volt tudomása a hollétükről.

Erdogan azt mondta, bízik benne, hogy az egész térség számára fontos moszkvai megbeszélés hozzájárul a feszültség enyhítéséhez Idlíbben. Szavai szerint a török-orosz kapcsolatok a csúcsra értek. A legfontosabb közös feladatnak nevezte a viszony további erősítését. Utalt rá, hogy a mostani kétoldalú csúcstalálkozónak Törökországban kellett létrejönnie, de az orosz alkotmánymódosítási folyamat miatt elfogadta a Moszkvába szóló meghívást.

A találkozót megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az mondta, hogy a felek a várakozások szerint megpróbálnak egységes értelmezésre jutni a válság okaival és következményeivel, valamint azzal kapcsolatban, hogy milyen közös lépésekre van szükség a válság megszüntetésére. Korábban Peszkov értésre adta, hogy Moszkva korábbi álláspontja változatlan maradt.

Oroszország szerint az idlíbi helyzetet a Putyin és Erdogan részvételével Szocsiban tartott tárgyalások eredményeként 2018. szeptember 17-én aláírt orosz-török memorandum alapján kell rendezni. Ennek értelmében Idlíbben 2018. október 15-ig létre kellett volna hozni egy 15-20 kilométer széles demilitarizált övezetet, Ankarának pedig el kellett volna különítenie az ENSZ által hivatalosan terroristaként nyilvántartott csoportokat a kormányellenes erőktől, és szavatolnia kellett volna a nehézfegyverek visszavonását. Moszkva az elmúlt napokban többször is hibáztatta Törökországot azt állítva, hogy nem teljesítette vállalásait.

Idlíb a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelők utolsó bástyája, korábban ide szállították át családostól azokat a fegyvereseket, akik a Szíria más területein elszenvedett katonai vereség ellenére sem voltak hajlandóak tárgyalásokba bocsátkozni a damaszkuszi kormánnyal. A tartományt több dzsihadista szervezet, illetve a török támogatást élvező, mérsékeltnek mondott lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt.

A szíriai kormányerők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az északnyugati országrész ellen orosz támogatással, előrenyomulásuk december közepén vett új lendületet. Februárban a szíriai kormánycsapatok közvetlenül a török hadsereggel is összecsaptak, a harcok többtucatnyi török katona életét követelték, ami még inkább kiélezte az Ankara és Damaszkusz közötti amúgy is ellenséges viszonyt.