Szlovák agrárminiszter: Kelet-Közép-Európa győzelme, hogy fel lehet lépni a kettős termékminőséggel szemben

Külföld, 2019.04.17

Kelet-Közép-Európa és fogyasztóinak győzelmeként értékelte Gabriela Matecná, szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter azt, hogy az Európai Parlament (EP) szerdán jóváhagyta a termékek kettős minőségével szembeni fellépést lehetővé tevő irányelvet.

A szlovák szaktárca vezetője, az MTI-nek szerdán eljutatott közleményében rámutatott: amikor a kettős élelmiszer- és termékminőség gyakorlatának problémájára és egy megoldás szükségességére felhívták a figyelmet az Európai Unió agrárminisztereinek tanácskozásán 2017 márciusában a kezdeményezésre többnyire kétkedés volt a válasz. A hátrányos megkülönböztetés által érintett - leginkább kelet-európai - országok közös nyomásgyakorlásának köszönhetően azonban, mára egy hosszú évek óta fennálló problémára sikerült megoldást találni.

Az ügy azután vált jelentős témává, hogy a szlovák agrártárca vizsgálata 2017-ben bebizonyította, hogy több multinacionális élelmiszergyártó azonos márkanév alatt, a kelet-európai piacon gyengébb minőségű termékeket értékesít, mint a nyugat-európai piacokon. A probléma orvoslásának igényével a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) már egy hónappal később közösen léptek fel Varsóban tartott csúcstalálkozójukon. A V4-ek 2017 októberében Pozsonyban tartott találkozójukon elutasították a kettős termékminőség gyakorlatát, és összeurópai megoldást sürgettek annak megoldására. Az ügyben ezt követően is folytatódott a közös fellépés.

Az EP által szerdán jóváhagyott megállapodás - a tervek szerint - hatékonyabb fellépést tesz majd lehetővé a termékek kettős minőségének gyakorlatával szemben, s annak köszönhetően visszaszorulhat a megtévesztő kereskedelmi tevékenység. Az irányelv szerint a vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti.

Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.

A jogszabályt a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől, az unió hivatalos lapjában való közzétételt követően számított 24 hónapon belül kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!