Szlovák elnökválasztás - Tizenöt jelölt közül lehet választani a voksolás első körében

Külföld, 2019.02.01

A jelentkezését benyújtó tizennyolc személy közül tizenöt államfőjelöltségét hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás elnöke, Andrej Danko pénteken, rájuk lehet majd szavazni az ötödik közvetlen szlovák elnökválasztás első körében, március 16-án.

A vonatkozó szlovák szabályozás szerint az államfőjelöltség elfogadásához - egyéb követelmények teljesítése mellett - 15 ezer választónak vagy a 150 fős pozsonyi törvényhozás legalább 15 képviselőjének aláírását kell megszerezni. A jelentkezés és a támogató aláírások leadási határideje január utolsó napján járt le, a szlovák parlament elnöke pénteken tette közzé az államfőjelöltek hivatalos listáját.

A tizennyolc pályázó közül három jelentkezést utasítottak el, részben mivel nem bizonyultak elégségesnek az általuk leadott támogató aláírások, az egyik jelentkező pedig nem teljesítette az elnökjelöltség korkövetelményét.

Az államfőjelöltek tábora meglehetősen vegyes, néhány aktív politikus és pártelnök mellett jelentős számú pártonkívüli független jelölt indul, de van a listán több vállalkozó, aktivista is.

Szlovákiában az új államfő első körben való megválasztásához a leadott voksok több mint felének megszerzésére van szükség, egyéb esetben második fordulóra kerül sor, amelybe az a két jelölt jut, aki az első fordulóban a legjobb eredményt érte el. Az eddigi közvetlen szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében új államfőt válasszanak, és a felmérések ezt most sem valószínűsítik.

Az eddig nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások szerint leginkább három jelöltnek lehet esélye bejutni az államfőválasztás második körébe. Ezeknek a jelölteknek az egyike Maros Sefcovic, az Európai Bizottság (EB) szlovák alelnöke, aki a legerősebb szlovák kormánypárt, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatásával indul. Sefcovic önmagát úgy jellemezte: olyan, pártpolitika felett álló államfő akar lenni, aki társadalmi megbékélést hoz, és az ország minden állampolgárát képviseli. Ezzel arra tett utalást, hogy a jelenlegi államfő, a mostani megmérettetésen már nem induló Andrej Kiska megválasztása óta gyakorlatilag állandó feszültség van a kormányzat és az annak szinte minden lépését erőteljesen bíráló köztársasági elnök között, ami az elmúlt években érezhetően elmélyítette a politikai nézetek mentén a társadalmon belül amúgy is jelenlévő megosztottságot.

A felmérések szerint erős jelölt a szlovák liberálisok által támogatott vállalkozó, Robert Mistrík is, akinek a legnagyobb esélye lehet arra, hogy a legtöbb ellenzéki szavazó voksát begyűjtse. A politika színpadán korábban teljesen ismeretlen Mistríket - akinek plakátjai már az államfőválasztás előtt egy évvel ellepték az országot - elemzők afféle Kiska 2.0-nak tartják. Kiskában és Mistríkben közös pont független imázsuk és politikai támogatottságuk. Emellett mind Kiska, mind pedig Mistrík "brandje" egy év alatt a nulláról épült fel egy erőteljes kampány keretében.

Felmérések eredményei szerint az elnökválasztás második körébe való bejutásra esélye lehet még a legfelsőbb bíróság volt elnökének, Stefan Harabínnak, aki az első Fico-kormány idején (2006-2010) Vladimír Meciar pártjának, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak (HZDS) a jelöltjeként az igazságügyi tárcát vezette és jelenleg is a legfelsőbb bíróság bírája. Harabín, akit különböző témákban gyakran támad a liberális szlovák sajtó, nemzeti és konzervatív értékek mentén határozta meg kampányszlogenjeit. Bevallása szerint az állam és a keresztény szlovák család megmentésének víziójával indul az államfőválasztáson, amelyen ha sikerrel szerepel "rendet akar tenni" az államban.

A szlovákiai államfőválasztások sorában az idei a második, amelyen indul magyar jelölt is Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke személyében. Az előző elnökválasztáson Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke indult magyar jelöltként, ő jó eredményt elérve a voksok több mint öt százalékát szerezte meg. Menyhárt a felvidéki magyarság gondjaira akar rávilágítani, jelölésével az MKP azt akarja elérni, hogy meghallják a felvidéki magyar közösség hangját és azt, hogy őket is képviselje valaki.

A márciusi megmérettetésen indul Bugár Béla, a Most-Híd elnöke is, de a vegyes párt nem sokkal a jelöltállítás után jelezte: Bugár nem magyar jelöltként, hanem szlovák állampolgárként indul.

Az államfői posztra pályázik még Zuzana Caputová polgárjogi aktivista, akit egy nemrégiben létrejött, alacsony támogatottságú, de a szlovák sajtóban erőteljesen jelen lévő liberális párt, a Progresszív Szlovákia támogat.

Az elnökválasztáson indul Besztercebánya megye korábbi vezetője, Marián Kotleba, az Európai Unió és a NATO erőteljes bírálójaként ismert ellenzéki Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke.

Az államfői poszt megszerzéséért indul még Martin Dano újságíró, aki az előző európai parlamenti (EP) választásokon a parlamenten kívüli Jog és Igazságosság nevű párt jelöltjeként indult.

Elnökjelölt továbbá Eduard Chmelár közíró és tanár, a politikailag nehezen behatárolható Család vagyunk ellenzéki parlamenti párt jelöltjeként Milan Krajniak, a Kereszténydemokrata Mozgalom volt parlamenti képviselője, Frantisek Miklosko, aki már harmadszor indul államfőválasztáson, Robert Svec, a Szlovák Megújhodási Mozgalom elnöke, Bohumila Tauchmanová polgári jogi aktivista, Juraj Zábojník biztonságpolitikai elemző és Ivan Zuzula, akit a parlamenten kívüli Szlovák Konzervatív Párt támogat.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!