Bíró Károly, a jogtudományok doktora 1902 és 1918 között vezette az észak-bácskai várost, a Városházát az ő vezetése mellett, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján építették fel 1908 és 1912 között. Ebben az időszakban készült el a Hajós Alfréd tervezte Magyar Általános Hitelbank palotája, a Városi Bérpalota és a Takarékpénztár épülete is. Szintén az ő polgármestersége idején készült el a közeli Palicson a Vigadó és a Női Strand épülete, valamint a Víztorony, és a település ekkor vált igazán virágzó fürdőhellyé. A fejlődést az első világháború állította meg, Bíró Károly pedig az őszirózsás forradalom győzelmét követően lemondott, és visszavonult a közélettől.

Az egész alakos szobor - amely Lantos Györgyi és Máté István magyarországi szobrászművészek alkotása - a Városháza mellett kapott helyet. Bíró Károly alakja mellett egy plakátoszlop hirdeti magyar, szerb, horvát és angol nyelven a politikus érdemeit.

Az emlékmű felállítását a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) által alapított Bíró Károly Alapítvány kezdeményezte. A szoboravató ünnepségen Pásztor István, a VMSZ elnöke kiemelte: Szabadka az utóbbi évtizedekben megfeledkezett arról, aki a város arculatának a kialakításában a legnagyobb szerepet játszotta.

"Szabadka hallgatott, de az emberek nem felejtették el Bíró Károlyt, és ezért elérkezhetett annak az ideje is, hogy ez a szellemalak alakot öltsön, és végre elfoglalja az őt megillető helyet a városban" - hangsúlyozta a VMSZ elnöke.

"Szabadka különleges város. Mindig is három nemzeti közösség érezte a magáénak. Ez pedig azt jelentette, hogy meg kellett tanulnia elfogadni, hogy amit a magáénak érez, az ugyanannyira másé is. Szabadka történelmét és történetét a nemzeti közösségek egymással, egymás mellett, egymás ellenében létező időszakai jellemezték. Bíró Károly szobrának felavatása mérföldkő a város történelmében, mert eltörli azt a fajta egészségtelen és a szabadkai magyarok számára elfogadhatatlan nézőpontot, ami a várost kisajátító gondolkodást jellemzi. Mi a közös gondolkodásban, közös fejlődésben, a közös mindennapokban vagyunk érdekeltek. (.) Bíró Károly magyar politikus volt, de Szabadka polgármestere, ezzel pedig mindannyiunk számára a közös városi múlt része olyan közéleti, politikusi szerepvállalással és teljesítménnyel, amely nemcsak tiszteletreméltó, de példaértékű is. Meggyőződésem, hogy a városunk jövőjéről való stratégiai gondolkodás azzal, hogy Bíró Károly alakja visszakerül a város történetébe, Szabadka visszanyeri azt az egyensúlyt, amelyet az ideológiai alapú megkülönböztetés elvett mindannyiunktól" - zárta szavait Pásztor István a szobor átadásakor.