A diplomáciai képviselet ezt azt követően jelentette be, hogy a BelTA fehérorosz állami hírügynökség és Belarusz 1 tévécsatorna közölte: a fehérorosz hatóságok Minszk közelében szerdára virradóra őrizetbe vették a Wagner Group elnevezésű biztonsági magáncég 32 zsoldosát. A tudósítás szerint mindegyiküknél kis kézipoggyász, illetve a csoportnál további három nagy, nehéz bőrönd volt, de fegyverekről nem tett említést a beszámoló.

A minszki rendvédelmi szervek tájékoztatása szerint értesülést kaptak arról, hogy több mint 200 fegyveres lépett Fehéroroszország területére azzal a céllal, hogy destabilizálja az országot a választási kampány idején. A fehérorosz elnökválasztást augusztus 9-én tartják.

Az őrizetbe vételről szóló nyílt bejelentés, majd az Alajkszandr Lukasenka elnök részéről Moszkva ellen kimondott vádak, egyértelmű jelei Minszk és a Moszkva közötti viszony kritikus megromlásának.

Borisz Prilepin orosz író, aki 2018 júliusáig fegyverrel harcolt a délkelet-ukrajnai szakadárok oldalán, az Ura.ru hírportálnak nyilatkozva szerdán kijelentette, hogy az elfogott zsoldosoknak a BelTA által nyilvánosságra hozott listájáról ismer két-három olyan embert, aki az ő zászlóaljának katonája volt Donyeckben. Prilepin ugyanakkor kétségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a csoport fehérorosz helyzetet készült volna megingatni, rámutatva, hogy az átszállóhelyként gyakran Minszken keresztül a gyanúsítottak valószínűleg más országokba - sajtóértesülések szerint Afrikába - tartottak.

"Azt hogy hova repültek, nem tudom. Nem én irányítom ezeket a fiúkat, felnőtt emberek ők, hivatásos harcosok. De a végcél biztos, hogy nem Fehéroroszország" - mondta.

"Amennyire tudom, holnap kellett volna a rendeltetési helyükre tovább repülniük. Nem tudom, hogy a fehérorosz hatóságok hogy fognak ebből kikászálódni" - tette hozzá.

Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke az RBK című gazdasági napilapnak elmondta, hogy Oroszország szempontjából "nincs értelme" felbérelni egy katonai magánszervezetet a fehérorosz helyzet destabilizálása érdekében, mert a két szomszédos ország között "testvéri" a kapcsolat.

"Minek? Erre egyáltalán nincs szükség" - mondta.

Az orosz szenátor "félreértésről" beszélt. Rámutatott, hogy a két szövetséges állam között nyitott a határ. Nem tudta megmondani, hogy mit keresnek a gyanúsítottak Fehéroroszországban.

A sajtóban a Wagner Csoportként emelgetett fegyveres magánszolgálatot azzal a Jevgenyij Prigozsin üzletemberrel szokták összefüggésbe hozni, akit az Egyesült Államokban szankciók alá helyeztek, mert azzal vádolják, hogy ő üzemeltette a szentpétervári "trollgyárat", amely az interneten keresztül megpróbálta befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. A "Putyin szakácsaként" is emlegetett vendéglátóipari és közétkeztetési vállalkozóról olyan állítások is megjelentek, hogy ő koordinálja az orosz zsoldoscsoportok tevékenységét Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és Fekete-Afrika több országában.

Oroszországban egyébként tilos a zsoldoshadseregek működtetése. Az orosz kormány 2018 márciusában alkotmányellenesnek minősítette, és ezért elutasította annak a törvénytervezetnek a támogatását, amely engedélyezte volna a katonai magáncégek létrehozását.

A kormányzati állásfoglalás rámutatott, hogy az orosz alaptörvény 13. cikke tiltja az olyan társadalmi szervezetek létrehozását és tevékenységét, amelyek célja fegyveres alakulatok létrehozása. A 71. cikk leszögezi továbbá, hogy a védelem, a biztonság és a külpolitika kérdései állami hatáskörbe tartoznak.
A törvénytervezet támogatását a védelmi, a pénzügyi, a külügyi és az igazságügyi tárca, a főügyészség, valamint több fegyveres testület és szakszolgálat egyaránt elutasította.

Az orosz-fehérorosz ellentétek gyökerét Moszkvában abban látják, hogy a hazájában megggyengült népszerűségű Lukasenka nehezményezi az orosz támogatások következetes leépítését, Minszkben pedig Vlagyimir Putyin bekebelezési szándékaként értelmezik, hogy Oroszország nem tett le arról a szándékról, hogy tovább mélyítse a két ország megfeneklett integrációját.