Andrej Kiska februárban azzal vádolta meg Robert Fico volt kormányfőt, a legerősebb szlovák kormánypárt, az Irány elnökét - aki legfőbb politikai ellenlábasának számít -, hogy megzsarolta őt az akkor zajló alkotmánybíró választással összefüggésben. Kiska szerint az eset hátterében az áll, hogy Fico meg akarta szerezni az alkotmánybíróság elnöki posztját.

Robert Fico határozottan visszautasította Kiska vádját, és bejelentette: kész azonnal vallomást tenni az ügyben a rendőrségen, amely - mint mondta - remélhetőleg minél gyorsabban kivizsgálja ezt az ügyet. Kiska az után vádolta meg zsarolással Ficot, hogy napvilágra került egy nagy kárt okozó adócsalási ügy, amelyben az államfő volt cége jogosulatlan áfa-visszaigénylésekkel élt. Az adócsalási ügyben a rendőrség eljárást indított a KTAG nevű cég mostani ügyvezető igazgatója ellen. Ezt a posztot korábban Kiska töltötte be, aki ellen - míg elnöki mandátuma a tavasz végén le nem jár - nem lehet eljárást indítani.

Kiskáról az elmúlt hónapokban kiderült, hogy volt cégein keresztül több tisztázatlan hátterű telekspekulációs ügyben is érintett volt. A hivatali megbízatása végéhez közeledő államfő nimbuszát az is megtépázta, hogy az utóbbi időszakban olyan információk kerültek napvilágra, hogy 2014-es választási kampányában - amelynek központi témái éppen a változás és a korrupcióellenes harc voltak - a megengedetnél több, kérdéses eredetű pénzt használhatott fel. Kiska ügyei az aktuális államfőválasztás kampányában is előkerültek. Konkrétan úgy, hogy az Irány által támogatott államfőjelölt - a hétvégén a március végi második fordulóba továbbjutott - Maros Sefcovic egyik kijelentésében utalást tett arra, hogy második fordulós ellenfele, az ellenzéki liberálisok által támogatott Zuzana Caputová megegyezett Kiskával abban, hogy megválasztása esetén amnesztiában részesíti a mellette nyíltan kampányoló Kiskát.

Kiska először február 22-én állította nyilvánosság előtt, hogy Fico megzsarolta őt az alkotmánybíró-választással összefüggésben. Robert Fico azonban már február 12-én - az ugyanaznap a parlamentben sikertelenül zárult alkotmánybíró választást megelőzően - visszalépett az alkotmánybíró-jelöltségétől. A vonatkozó szlovák szabályozás szerint az alkotmánybíró választásban az államfő szerepe az, hogy a parlament által megválasztott - a betöltendő helyeket meghaladó számú - jelölt közül kiválasztja és kinevezi az alkotmánybírókat. Mivel februárban sikertelenül végződött az alkotmánybíró-választás, valószínűsíthető, hogy az új jelöltek közül már a következő államfő fog választani.

Andrej Kiska szerdán tett tanúvallomásának részleteiről érdemi részletek nem kerültek napvilágra, arról az államfő ügyvédje azt nyilatkozta: sztenderd kihallgatás volt. Érdekességnek számít, hogy az államfő jogi képviselője ugyanaz a Daniel Lipsic, aki a tavaly tavaszi belpolitikai válságot kirobbantó újságíró-gyilkosság áldozatának családját is képviseli. Lipsic korábban vezető ellenzéki politikus volt, egy ideig a belügyi és az igazságügyi tárcát is vezette, de két éve visszavonult a politikától miután három év feltételes szabadságvesztésre ítélték egy halálos gázolás miatt.