A zöldmezős beruházásokat is beleértve Észak-Amerikába és Európába együttesen 15,2 milliárd dollárnyi kínai közvetlen külföldi befektetés érkezett. Az észak-amerikai beruházások öt év után először haladták meg az európaiakat. A kínai vállalatok európai felvásárlásai gyakorlatilag megfeleződtek, és földrajzilag széttagoltabban, kisebb tranzakciókra került sor, elsősorban olyan területeken, mint az ingatlanszektor, a vendéglátás, az autóipar, illetve az energiaipar.

A legtöbb, 2 milliárd dollárnyi befektetés Németországba érkezett, ami megfelel a 2019 előtt jellemző szintnek. Az Egyesült Királyság 427 millió dollárral - Franciaország, Lengyelország és Svédország mögött - az ötödik helyre esett vissza, ami a közlemény szerint a Brexitből eredő bizonytalanság, az ingatlan- és szolgáltatási szektor tranzakcióinak kínai korlátozása, illetve a két ország közti növekvő feszültséggel magyarázható.

Hozzátették, hogy a világ többi régiójában szintén csökkent a kínai cégek által lezárt fúziók és felvásárlások értéke 2019-hez képest, kivéve Latin-Amerikában, ahol néhány, még 2019-ben bejelentett brazil, chilei és perui energia- és közüzemi akvizícióval maradt az előző évi szint. Az ázsiai felvásárlások harmadával, 7,1 milliárd dollárra csökkentek.

A kínai terjeszkedést akadályozta például, hogy Kína újból bevezette a külföldre irányuló befektetések ellenőrzését, és a szabályozó hatóságok a világ számos országában fokozott figyelmet fordítanak a kínai cégek felvásárlási terveire, valamint a geopolitikai feszültségek és a koronavírus-járvány is ebbe az irányba hatott. A politikai és makrogazdasági feltételek javulása viszont idén megfordíthatja a trendet.

A közleményben Wolf Csaba, a Baker McKenzie vezető Kína-szakértője kifejtette, ha a politikai és makrogazdasági ellenszél tovább mérséklődik, akkor valószínűleg 2020. volt a kínai cégek külföldi befektetéseinek mélypontja. A legfrissebb jelek - főleg az új amerikai adminisztráció és az Európai Unió és Kína közötti befektetési egyezmény sikeres lezárása - az előző négy évnél kedvezőbb globális környezetet jelentenek a kínai vállalatok számára. Ez javítja a befektetői hangulatot és növeli a kockázatvállalási hajlandóságot - tette hozzá a szakértő.

Wolf Csaba szerint a 2020 elején tapasztalható kínai leállás után az év közepére csaknem teljes kapacitással működtek a termelőüzemek. A leállás alatt felhalmozódott külföldi megrendelések teljesítéséhez gyorsan kihasználták az újrainduló kínai kapacitásokat. Ez szintén versenyelőnyt jelenthet Kínának a globális piacokon.