"Azt kértem a nagykövetünktől, hogy térjen vissza Canberrába" - mondta Jean-Yves Le Drian a nemzetgyűlés külügyi és védelmi bizottságának meghallgatásán. A politikus azt nem ismertette, hogy Jean-Pierre Thébault mikor tér vissza állomáshelyére.

A külügyminiszter ugyanakkor elmondta: a nagykövetnek két feladata lesz, "segíteni újra meghatározni a jövőbeni viszonyunkat Ausztráliával és ehhez levonni minden következtetést a jelenlegi ausztrál kormánnyal kialakult jelentős bizalmi válságból, valamint határozottan védeni az érdekeinket a tengeralattjáró-program lezárását érintő ausztrál döntés véglegesítése során".

"Természetes, hogy a kétoldalú kapcsolatok új alapokra helyezése nem érinti azon eltökéltségünket, hogy továbbra is jelen kívánunk lenni az indiai-csendes-óceáni térségben" - hangsúlyozta Le Drian.

Párizs szeptember 17-én hívta vissza washingtoni és canberrai nagykövetét, mert az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia - Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül - biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország elesett egy 56 milliárd dolláros szerződéstől. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter azt mondta, hogy Ausztrália "hátba döfte", az Egyesült Államok pedig "elárulta" Párizst.

A francia államfő azóta telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, majd Franciaország washingtoni nagykövete múlt héten ismét elfoglalta állomáshelyét. Emmanuel Macron hivatalában fogadta kedden Antony Blinken amerikai külügyminisztert, akivel azokról a "konkrét döntésekről" egyeztetett, amelyeket a francia államfő a római G20-as országcsoport találkozóján a hónap végén kíván bejelenteni Joe Biden amerikai elnökkel együtt a diplomáciai válság megoldására.

Le Drian úgy fogalmazott, hogy Ausztrália a döntéssel "az ismeretlenbe ugrik".

"Van mit mondani, egyrészt az (ausztrál) szuverenitás feladásáról, ez a program ugyanis azt jelenti, másrészt az ausztráloknak az ismeretlenbe ugrásáról, miután egy olyan technológiát választottak, amelyet nem ismernek, és nem is fognak a jövőben ismerni, és amely teljesen az amerikai politika alakulásától teszi őket függővé" - mondta a külügyminiszter.

"A biztonságot választották a szuverenitásuk rovására a Kínával kialakult jelenlegi feszültségek súlyosbodása miatt" - tette hozzá.

"Azt kívánom ausztrál partnereinknek, hogy a jövőben nehogy azon kapják magukat, hogy mindkettőt feláldozták" - mondta a külügyminiszter.