A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint az elnök kiemelte, hogy "mostantól az ausztrál kormánynak kell olyan konkrét lépéseket tennie, amelyek arra utalnak, hogy az ausztrál vezetésnek szándékában áll a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása és közös fellépés az indiai-csendes óceáni térségben".

A két ország közötti diplomáciai válság akkor tört ki, amikor szeptember közepén az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia - Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül - biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország elesett egy 56 milliárd dolláros szerződéstől.

Párizs szeptember 17-én visszahívta canberrai nagykövetét, aki - miután Emmanuel Macron többször is egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel és Boris Johnson brit miniszterelnökkel -, három héttel később visszatért állomáshelyére. A francia elnök azonban csak most beszélt először közvetlenül az ausztrál kormányfővel.

A telefonbeszélgetés során Emmanuel Macron "emlékeztetett arra, hogy Ausztrália egyoldalú döntése a francia-ausztrál partnerségi viszony csökkentéséről a tengeralattjáró-program felmondásával egy még tisztázandó másik projekt javára a két ország közötti bizalmi viszony végét jelentette" - olvasható az Elysée-palota közleményében. "A legnagyobb figyelmet fordítjuk a francia vállalatok és beszállítóik helyzetére, beleértve az ausztrál cégeket is, amelyeket érint ez a döntés" - tette hozzá az elnöki hivatal.

A telefonbeszélgetésre még azelőtt kerítettek sort, hogy a francia és az amerikai elnök kétoldalú megbeszélést folytat Rómában a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek hétvégi csúcsértekezletén. Ezt az ENSZ-klímakonferencia követi majd Glasgowban, amelyen Scott Morrison is részt vesz.