A kvóta megemelését az izraeli hadsereg egyik tisztje jelentette be, aki a palesztin területek civil közigazgatásáért felelős. Hozzátette, hogy a terv végrehajtása a biztonsági helyzet stabilitásának függvénye.

A tízezer palesztin vendégmunkás beutazása az övezetből Izraelbe várhatóan több mint nyolcvanmillió sékel (közel nyolcmilliárd forint) többletbevételt jelent egy hónap alatt a Gázai övezet számára (Izraelben egy gázai munkás napi átlagbére 300 sékel, közel 30 000 forint).

Ilyen sokan a második intifáda (palesztin felkelés) kezdete, az ezredforduló óta nem jutottak izraeli munkavállalási engedélyhez az övezetben. A korábbi hétezer engedély tízezerre emelésével enyhíteni próbálják a gázai gazdaságot feszítő problémákat, és akadályozni az ellenségeskedés újbóli fellángolását a határ mentén.

A lap szerint elsősorban biztonsági megfontolások állnak az izraeli döntés hátterében, a könnyítéssel Jeruzsálem időt akar nyerni és minél későbbre halasztani a következő katonai összecsapást a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász terrorszervezettel.

Izrael tavaly év elején növelte hétezerre az engedélyek számát, miután nem hivatalos egyezségre jutott a Hamásszal, hogy ezért cserébe leállítják az erőszakcselekményeket a határkerítésnél. A koronavírus-járvány kitörése miatt azonban valójában soha nem valósult meg a hétezer gázai palesztin vendégmunkás Izraelbe járása, és májusban, a Falak őrzője hadművelet idején teljesen megszüntették a gázaiak fogadását Izraelben.

Az izraeli biztonsági szervek a lap szerint a munkavállalási engedélyek számának további növelését tervezik a következő hónapokban, és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat sem ellenzi ezt - az Egyiptommal összehangolt - lépést, noha korábban ellene volt. Ez a szervezet biztonsági okokból minden egyes engedély kiadása előtt ellenőrzi az Izraelben munkát vállaló palesztinok korábbi tevékenységét, családi hátterét.

Izrael a Gázai övezet jelentősebb újjáépítési projektjeinek engedélyezését attól teszi függővé, hogy történik-e nagyobb előrelépés az övezetben lévő két izraeli fogoly szabadon engedése ügyében, és a 2015-ös Erős szikla hadművelet óta Gázában őrzött katonaholttestek kiadásáról egyiptomi közvetítéssel folyó tárgyalásokon.

Jeruzsálem szerint ezek a tárgyalások megakadtak, mert a Hamász továbbra is ragaszkodik több tucat olyan palesztin fogoly szabadon bocsájtásához, akiknek vér tapad a kezéhez, vagyis részt vettek izraeliek elleni terrorakciókban.

Az izraeli hírszerzés szerint az elmúlt napokban az Iszlám Dzsihád nevű gázai terrorszervezet támadásokra készült a határ menti izraeli települések ellen, de nem történtek ilyen akciók, a biztonságiak szerint azért, mert a Hamász megakadályozta azokat.

Az utóbbi hónapok izraeli könnyítései a Háárec értesülése szerint némiképp javították a gázai gazdasági helyzetet, csekély fellendülés tapasztalható, s több területen megnövekedett a munkaerőigény.

Az elmúlt időszakban Izrael engedélyezte a földközi-tengeri gázai halászati övezet növelését, olasz munkásokat engedtek be, akik Hán-Júnisznál halnevelő medencéket építettek. Emellett növekedett a mezőgazdasági termékek és textiláruk exportja Izrael és más országok felé, és Jeruzsálem a korábbinál több építőanyagot ereszt be Gázába.

Az új izraeli kormány nem hajlandó folytatni a korábbi gyakorlatot, és nem engedi a Katarból rendszeresen bőröndökben érkező készpénzsegély ellenőrizetlen elosztását. Egyelőre arról van megállapodás, hogy a katari pénzsegély kétharmadát üzemanyag-vásárlásra és a rászoruló családok megsegítésére szánják. Izrael az elmúlt napokban intenzív tárgyalásokat folytatott Katarral annak érdekében, hogy megoldják a Hamász alkalmazottainak havi tízmillió dolláros kifizetését olyan áthidaló megoldással, amely nem jár készpénz átadásával.