A Digi 24 hírtelevízió helyszíni tudósítása szerint a térségen áthaladó országúton megbénult a forgalom az út oldalán leparkolt autók miatt, a zarándokok pedig az utolsó öt kilométert gyalog tették meg a havasesőben, hogy részt vehessenek a Teodosie érsek által bemutatott szertartáson, megérinthessék a szentnek tulajdonított ereklyéket és felvehessék a közös kanállal osztott áldást.

Miután tavaly a koronavírus-járvány második hullámának tetőzése idején a tomisi érsekség a hatósági tiltás ellenére is megszervezte a zarándoklatot, az idén a Konstanca megyei prefektus már nem próbálta korlátozni a zarándokok mozgását, a más településekről érkezők helyszínre jutását, csak távolságtartási szabályokat írt elő, és elrendelte, hogy időnkét fertőtlenítsék azokat a felületeket, amelyeket sokan érintenek meg.

Kedden az ország védőszentjeként tisztelt Szent András napját ünneplik Romániában, amelyet 2012-ben nyilvánított hivatalos munkaszüneti nappá a bukaresti parlament.

A román ortodoxok úgy tartják, hogy az apostolok szétválása után - az evangéliumot Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdető - András egy ideig Dobrudzsában élt egy barlangban, majd a Dunán átkelve folytatta evangelizációs küldetését. A dák-római folytonosságot hirdető, Romániában hivatalossá vált eredetelmélet szerint a románok a térséget az ókorban benépesítő dákok, valamint a provinciát több mint másfél évszázadig megszálló rómaiak leszármazottai, a román nép pedig a keresztény tanok elterjedésének időszakában alakult ki. A román történelemkönyvek szerint a román nép eleve "keresztényként született", és kétezer éve él a - Dunától északra fekvő - jelenlegi területén.