A férfi ellen 2017 októberében azzal a gyanúval indult eljárás, hogy tagja a 2016. júliusi puccskísérletért felelőssé tett nemzetközi hálózatnak.

Ankara a hatalomátvételi incidensért az évtizedek óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok mozgalmát okolja, amelyet azóta fegyveres terrorszervezetnek is nyilvánított. A hivatalos török álláspont szerint a gülenisták céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami és a magánszférába.

Az isztambuli bíróságon Cantürk kedden az utolsó szó jogán azt mondta: munkaköréből adódóan és felettese utasítására találkozott közszolgálati tisztviselőkkel, valamint alkalmazottakkal, de azt nem tudhatta, hogy ki követett el közülük esetleg bűncselekményt. Hangsúlyozta egyúttal, hogy az érintett hivatalos személyeket az állam nevezte ki.

Terrorszervezeti tagsággal vádolták a férfi feleségét és lányát is, de őket bizonyíték hiányában felmentették.

Cantürk nem ült előzetes letartóztatásban, így a fellebbviteli eljárás idejére is szabadlábon marad. Mindazonáltal a törvényszék elrendelte, hogy a férfi továbbra sem hagyhatja el az országot.

Előzőleg, június 11-én ugyanezen bűntett miatt egy isztambuli bíróság nyolc év kilenc hónap börtönre ítélte az amerikai főkonzulátus egy másik török alkalmazottját is, Metin Topuzt, akinek 2017. októberi előzetes letartóztatása nyomán Washington, majd válaszul Ankara is egy hónapra kölcsönösen felfüggesztette a vízumkiadást.

A török vezetés már a 2013. decemberi korrupciós botrányt követően szisztematikus fellépést hirdetett a gülenista hálózat tagjaival és támogatóival szemben, de a tisztogatás a puccskísérlet után új lendületet vett és még napjainkban is tart. A hatóságok az elmúlt években százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat, ami miatt a török kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.