Többszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek több vádlottat Törökországban a 2016. februári ankarai merénylet miatt
Külföld, 2018.09.10
(MTI) - Többszörös életfogytiglani börtönbüntetéseket szabott ki egy török bíróság hétfőn a 2016. február 17-én Ankarában végrehajtott öngyilkos robbantásos merénylet miatt indított perben. Hat vádlott 30-szoros súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést kapott - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
A terrortámadásban, amelyet a hatóságok a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) számlájára írnak, 29-en haltak meg, túlnyomó többségében a török hadsereg tagjai vagy alkalmazottai.
A beszámoló szerint a pernek összesen 68 vádlottja van, köztük a PKK számos felső vezetője. A hat fővádlott 29-szeres életfogytiglant a halálos áldozatok száma miatt, és még 1-szerest "az állam egységének, valamint az ország integritásának megsértéséért" kapott. Őket ezen felül még külön-külön 1185 év szabadságvesztéssel és 33 ezer 320 líra pénzbírsággal is büntették 75 ember elleni gyilkossági kísérletért, továbbá veszélyes anyag engedély nélküli tartásáért, illetve szállításáért.
Két másik, letartóztatásban ülő vádlottat fegyveres terrorszervezeti tagságért 9 év börtönnel, hét másikat csalásért 6 év börtönnel és 12 ezer líra pénzbírsággal sújtottak. Két további érintettet felmentettek, egyet pedig már egy másik bíróság ítélt időközben börtönre a vonatkozó bűncselekmény miatt.
Az 50 szökésben lévő vádlott aktáját különválasztották a pertől.
2016. február 17-én este egy öngyilkos merénylő autóba rejtett pokolgéppel felrobbantotta magát a török főváros kormányzati negyedében, a Merasim utcában. Ez a terrortámadás volt időrendben a második Ankarában azután, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között két és fél év fegyverszünet elteltével 2015 júliusában kiújultak a harcok Délkelet-Törökországban.
Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam legalább 60 évre nő. Ez a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért szabható ki. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.
A beszámoló szerint a pernek összesen 68 vádlottja van, köztük a PKK számos felső vezetője. A hat fővádlott 29-szeres életfogytiglant a halálos áldozatok száma miatt, és még 1-szerest "az állam egységének, valamint az ország integritásának megsértéséért" kapott. Őket ezen felül még külön-külön 1185 év szabadságvesztéssel és 33 ezer 320 líra pénzbírsággal is büntették 75 ember elleni gyilkossági kísérletért, továbbá veszélyes anyag engedély nélküli tartásáért, illetve szállításáért.
Két másik, letartóztatásban ülő vádlottat fegyveres terrorszervezeti tagságért 9 év börtönnel, hét másikat csalásért 6 év börtönnel és 12 ezer líra pénzbírsággal sújtottak. Két további érintettet felmentettek, egyet pedig már egy másik bíróság ítélt időközben börtönre a vonatkozó bűncselekmény miatt.
Az 50 szökésben lévő vádlott aktáját különválasztották a pertől.
2016. február 17-én este egy öngyilkos merénylő autóba rejtett pokolgéppel felrobbantotta magát a török főváros kormányzati negyedében, a Merasim utcában. Ez a terrortámadás volt időrendben a második Ankarában azután, hogy a kurd lázadók és a török biztonsági erők között két és fél év fegyverszünet elteltével 2015 júliusában kiújultak a harcok Délkelet-Törökországban.
Ankara a halálbüntetést 2004-ben az európai uniós csatlakozás vágyával törölte ki az alkotmányból. A helyére vezették be a súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti az elítéltek sorsát. Ez gyakorlatilag tényleges életfogytig tartó börtönbüntetést jelent, azonban az elítélt magaviseletétől függően legkorábban 30 év után feltételesen szabadlábra kerülhet. Ez a hagyományos életfogytiglani szabadságvesztés esetén 24 év. Amennyiben a bíróság az adott vádlottat kétszeresen vagy többszörösen súlyosbított életfogytiglanival sújtja, ez az időtartam legalább 60 évre nő. Ez a büntetést terrorizmusért, gyilkosságért, nemi erőszakért vagy lázadásért szabható ki. Az elítéltnek magánzárkába kell kerülnie, és legfeljebb két rabtársával naponta egy órát találkozhat.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!