Az NTV információi szerint a légelhárító ütegeket, valamint az ahhoz tartozó radarokat és vezérlő egységeket úgy telepítenék, hogy bármikor azonnal használatra készek legyenek. A televízió rámutatott: a rendszert békeidőben kizárólag karbantartás vagy hadgyakorlat céljából hoznák működésbe.

Az NTV biztonsági forrásokra hivatkozva azt is közölte, hogy az első Törökországba érkező rakétarendszert valószínűleg az Ankara külterületén fekvő Mürted (2016-ig Akinci) légitámaszponton helyeznék el. A hírtelevízió egyúttal jelezte: az orosz Sz-400-asok - természetszerűleg - nem csatlakoznak majd rá a NATO radarhálózatára, attól függetlenül fognak üzemelni.

Az NTV úgy tudja, hogy a török vezérkar egy ezredest már ki is nevezett a légvédelmi rakétarendszerek parancsnokává.

Az orosz haditechnikát exportáló Roszoboronekszport állami vállalat vezetője, Alekszandr Mihejev a múlt héten kijelentette: Oroszország júliusban kezdi meg az Sz-400-asok szállítását Törökországnak. Ankara négy darab, nagy hatótávolságú légelhárító egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.

Az Egyesült Államok és Törökország viszonya azonban az utóbbi hónapokban egyre feszültebb az Sz-400-asok ügye miatt.

Washington a közelmúltban ultimátumot intézett Ankarához. Patrick Shanahan korábbi megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében arra szólította fel a szövetséges Törökországot, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől, különben az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) július 31-ével véget vet a török pilóták kiképzésének az F-35-ös program keretében, a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek pedig el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének a vadászbombázók fejlesztésében.

A kérdés június végén a legmagasabb szinten is napirendre került a két fél között, amikor Donald Trump amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján. Trump ismét kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-asok megvásárlása ügyében. Erdogan azt hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a rakétavédelmi rendszer, és leszögezte, hogy nem gondolja meg magát.

Erdogan ugyanakkor nemrégiben kizárta annak a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki Ankara ellen, miután jó kapcsolatot ápol Trumppal, Törökország pedig nagyon szolidáris tagja a NATO-nak.