Cavusoglu a közös sajtótájékoztatón leszögezte: sem az Isztambul-csatorna nincs hatással a montreux-i egyezményre, sem a montreux-i egyezmény az Isztambul-csatornára.

A török diplomácia vezetője kifejtette: a szerződés ugyanis nemcsak a Boszporusz hajóforgalmáról rendelkezik, hanem arról is, hogy a Fekete-tengeren az egyes országok mennyi hajót és mennyi ideig állomásoztathatnak. Cavusoglu egyúttal felhívta a figyelmet, hogy az egyezményben annak felülvizsgálatáról és megszüntetéséről szóló passzusok is megtalálhatók.

Lavrov felszólalásában a kérdést illetően arra mutatott rá, hogy az Isztambul-csatorna megépülése semmi esetre sem "teremt alapot" ahhoz, hogy "idegen" országok katonai egységeket állomásoztassanak a Fekete-tengeren.

Törökország június 26-án kezdte meg az Isztambul-csatorna építését, amely a tervek szerint a Boszporusztól nyugatra, Isztambul európai oldalának külterületén húzódva köti majd össze a Márvány-tengert és a Fekete-tengert. A munkálatok a csatorna felett átívelő egyik híd alapkőletételével vették kezdetüket.

Recep Tayyip Erdogan török elnök először még 2011-ben helyezte kilátásba a csatorna megépítését, amire a kormányzat szerint a Boszporusz fokozott hajóforgalma miatt van szükség. A szoroson évente több mint 45 ezer hajó halad keresztül a biztonságosnak ítélt 25 ezres határ helyett, és ez a várakozási időre is negatívan hat.

Az új tengeri útvonal hossza 45 kilométer, mélysége 20,75 méter, míg a mederfenék szélessége 275 méter lesz. Az építkezés előreláthatólag hat évet vesz igénybe, várható összköltsége pedig nagyjából 15 milliárd dollár.