Cavusoglu az argentin hivatali kollégájával, Santiago Andrés Cafieróval folytatott tárgyalásokat követő közös sajtótájékoztatón beszélt erről pénteken Ankarában.

"Ha azt a látszatot akarják kelteni, hogy Törökország instabil, hogy Törökországban terrorfenyegetettség van, az sem a baráti, sem a szövetségi viszonyba nem fér bele" - fogalmazott a török diplomácia vezetője.

Felszólalásában aláhúzta: "ha a május 14-re tervezett köztársaságielnök- és parlamenti választás előtt megpróbálják nehéz helyzetbe hozni Törökországot, a kormánypártot, a köztársasági elnököt, a népünk nagyon jól tudja, mi áll emögött".

Az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége először január 27-én kérte a Törökországban tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak távol a forgalmas helyektől. Január 30-án közzétett második figyelmeztetésében már isztambuli helyszíneket is megjelölt lehetséges célpontokként. Az Egyesült Államok bejelentése után számos európai ország hasonló figyelmeztetést adott ki, majd végül több állam - közöttük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság - átmenetileg be is zárta isztambuli főkonzulátusát.

A külképviseletek annak hatására léptek, hogy a közelmúltban Svédországban, Hollandiában és Dániában is meggyalázták a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

Cavusoglu a pénteki sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a svédországi Korán-égetés után a török belügyminisztérium növelte az ország területén található külképviseletek biztonságát. "Ezekben az ügyekben érzékenyek vagyunk, a külképviseletek védelme a mi kötelezettségünk" - emlékeztetett.

A török külügyminiszter egyúttal leszögezte: ha a külképviseletek a jövőben hasonlóan járnának el, anélkül, hogy konkrét információt osztanának meg a török hatóságokkal, Ankara is lépéseket tenne.

A török belügyminiszter, Süleyman Soylu csütörtökön pszichológiai hadviselésnek nevezte a történteket. Mindez azzal egy időben történik, hogy a török idegenforgalmi minisztérium bejelentette: 2022-ben 51,4 millió turista érkezett az országba, ebből 46,3 milliárd dollár bevételre tettek szert, 2023-ban pedig 60 millió turistát szeretnének vendégül látni - mutatott rá a belügyi tárca vezetője.

A török külügyminisztérium csütörtök este bekérette a szóban forgó kilenc ország, úgymint az Egyesült Államok, Hollandia, Svájc, Svédország, az Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Franciaország és Olaszország ankarai nagykövetét. A beszámoló szerint a tárca közölte velük, hogy a külképviseletek egyidejű "megmozdulása" nem arányos és diszkrét megközelítés, és csak a terrorszervezetek aljas céljait szolgálja. A minisztérium továbbá hangsúlyozta: Törökországnak az az elvárása a baráti és szövetséges országoktól, hogy együttműködjenek a biztonsági szervekkel.

November 13-án hatan meghaltak, többtucatnyian pedig megsebesültek egy terrortámadásban: táskába rejtett pokolgép robbant fel a 16 milliós Isztambul nyüzsgő sétálóutcájában, az Istiklalon, amelynek környékén sok ország képviselete található. Ankara a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) kötötte az akkori merényletet, a PKK viszont tagadta a terrorcselekmény elkövetését.