Török offenzíva - EU: Törökországnak le kell állítania Szíriában folytatott katonai tevékenységét

Külföld, 2019.10.14

Törökország azonnali hatállyal hagyjon fel a hat napja Északkelet-Szíriában kezdett egyoldalú katonai offenzívájával, és vonja vissza haderejét országa területére - szögezték le az uniós tagországok külügyminiszterei luxembourgi tanácsülésükön a török offenzívával összefüggésben elfogadott zárónyilatkozatukban hétfőn.

A tagállamok leszögezték, a török katonai akció veszélyezteti a régió stabilitását és biztonságát, megnehezíti az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét, valamint akadályozza a humanitárius segítségnyújtást, további szenvedést okozva ezzel a civil lakosságnak.

Aláhúzták, az EU nem biztosít stabilizációs, vagy fejlesztési forrást azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják vagy megsértik. Az unió azonban folytatja a súlyos humanitárius és menekültügyi válság hatékony kezelése érdekében tett erőfeszítéseit - írták.

Kijelentették, a katonai tevékenység jelentősen veszélyezteti az Iszlám Állam legyőzése érdekében eddig elért eredményeket, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent Törökország, a régió, valamint Európa biztonságára.

Figyelembe véve azt, hogy Törökország katonai akciója drámai következményekkel jár, az EU azon tagállamok döntésére hívja fel a figyelmet, amelyek a Törökországba irányuló fegyverkivitel leállítása mellett döntöttek. A fegyverkivitellel összefüggésben a tagállamok elkötelezik magukat egy közös álláspont kialakítása mellet. A tagállamok e kérdésben képviselt nemzeti álláspontjának áttekintése és összehangolása érdekében az illetékes tanácsi munkacsoport a hét folyamán ül össze - közölték.

A miniszterek kijelentették továbbá, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett a szír állam egysége, önállósága és területi egysége mellett. Törökország emellett továbbra is kulcsfontosságú partner és fontos szereplő a Szíriában, és a régióban jelentkező válság megoldásában. Ankara biztonsági aggályait azonban nem katonai fellépéssel, hanem politikai és diplomáciai eszközökkel kell kezelni a nemzetközi humanitárius joggal összhangban - tették hozzá.

Az uniós külügyi tanácsülésen a szakminiszterek zárónyilatkozatot fogadtak el a Ciprus partjai mellett folytatott "illegális" török próbafúrásokkal összefüggésben is.

Tekintettel arra, hogy Törökország további fúrási tevékenységeket folytat a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és földgázmezők után kutatva Ciprus déli partjaitól 45 tengeri mérföldre, a tanács szolidaritását fejezte ki a szigetországgal és a nemzetközi jogban rögzített függetlensége tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta.

A miniszterek arra emlékeztettek, hogy az Európai Unió tagországainak vezetői június második felében tartott csúcsértekezletükön határozottan elítélték a Ciprus közelében végzett "illegális" török próbafúrásokat, és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével.

Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője az ülést követően tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy az EU álláspontja az észak-szíriai török offenzívát illetően - beleértve a fegyverexport korlátozását is - "tiszta, egyértelmű és egységes", amelyet az elfogadott zárónyilatkozat is tükröz.

Aláhúzta, az unió határozottan támogatja az ENSZ vezette békefolyamatot, és minden eszközzel hozzájárul annak sikeréhez. Elkötelezett az Iszlám Állam ellen szerveződött nemzetközi koalíció erőfeszítéseinek támogatása mellett, a terrorszervezet ugyanis továbbra is veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra.

A Ciprus partjai mellett folytatott "illegális" török próbafúrásokkal kapcsolatban elmondta, a tagállamok Törökországgal szembeni szankciók meghozatala mellett érveltek.

"A politikai döntés megszületett. Huszonnyolc tagállam egyezett bele abba, hogy létrehozza a korlátozó intézkedések keretét, amelyhez előbb azonban a technikai lépéseket kell tisztázni" - mondta Mogherini.

Heiko Maas német külügyminiszter az ülést követően újságíróknak elmondta, az ülés legfontosabb eredménye azon álláspont kialakítása, hogy az EU nem támogatja a török katonai fellépést, ahhoz nem akar további fegyvereket rendelkezésre bocsátani. A miniszter emellett fontosnak nevezte a párbeszéd fenntartását Ankarával.

Josep Borrell spanyol külügyminiszter, az EU leendő kül- és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta: az EU egyhangúlag döntött úgy, hogy a leghatározottabban elítélni a katonai beavatkozást, és felszólítja Ankarát a harcok beszüntetésére. Megerősítette: az unió arra szólította fel az összes tagállamot, hogy függesszék fel a fegyverek eladását Törökország számára.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!