Az államfő és a miniszterelnök Moldva történelmi fővárosának főterén, mintegy tízezer ünneplő előtt mondott beszédet, a tömegből pedig időnként pfujolás, füttyögés hallatszott. A tüntetők a szónoklatok között "autópályát akarunk" skandálással tették nyilvánvalóvá, hogy az ország legelmaradottabb részének fejlesztését sürgetik.

Beszédében Iohannis párhuzamot vont az 1859-es történelmi esemény és a Románia előtt ma álló kihívások között, rámutatva: ma is az ország modernizálása a tét. Hallgatóságának egy része azt sem vette jó néven, hogy Iohannis ez alkalommal is a tavaly őszig kormányon lévő Szociáldemokrata Pártot (PSD) bírálta, és a parlamenti választások előrehozását sürgette, arra hivatkozva, hogy PSD által uralt parlament akadályozza a jobbközép kormány reformelképzeléseinek életbe léptetését.

Ludovic Orban az elégedetlenségre reagálva kifejtette: kormányának egyik prioritása, hogy a 2021-27-es uniós költségvetésből támogatást juttasson az Erdélyt Moldvával összekötő, úgynevezett Egyesülés Autópálya építéséhez. A miniszterelnök a moldvai vasútvonalak korszerűsítésére is ígéretet tett.

Moldva az ország egyedüli olyan történelmi régiója, ahol eddig egyáltalán nem épült autópálya. A régió leszakadása miatt ezt a térséget sújtja legjobban a munkaerő elvándorlása. A moldvai megyéket Bukaresttel, illetve Erdéllyel összekötő autópályák megépítéséért 2018 májusában több száz gépkocsivezető rendezett autós demonstrációt a román fővárosban, a román parlament pedig már törvényt is elfogadott az Erdélyt Moldvával összekötő "Egyesülés Autópályájának" megépítéséről, de a gyorsforgalmi út tervei sem készültek még el.

Romániában 2017 óta munkaszüneti nap a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója. 1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzát, a moldvai Nemzeti Párt uniót szorgalmazó vezetőjét választotta fejedelmévé. A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet.