Az uniós politikus az észak-macedón fővárosban Sztevo Pendarovszki államfővel, valamint Zoran Zaev kormányfővel találkozott. Utóbbival közös sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy miután a tavalyi esztendőben Szkopje és Athén lezárta a majdnem három évtizedig tartó névvitát, és a délszláv ország Macedóniáról Észak-Macedóniára változtatta a nevét, az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások.

Donald Tusk kiemelte: Észak-Macedónia minden tőle telhetőt megtett, most pedig az Európai Unió vezetőin a sor, hogy lépjenek.

Zoran Zaev észak-macedón kormányfő kijelentette, hogy nagy várakozással tekint az októberi uniós csúcs elé, amikor Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megnyitásáról döntenek Brüsszelben.

Macedónia 2005 óta tagjelölt országa az Európai Uniónak, ám Görögország mindeddig akadályozta északi szomszédja euroatlanti integrációját.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.