A brüsszeli testület közölte: úgynevezett indoklással ellátott véleményt küldött a tavaly júniusban elfogadott csomag és az azzal kapcsolatos alkotmánymódosítás ügyében a magyar kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

Az európai uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet a magyar hatóságok válaszlevelének elemzését követően is fenntartja korábbi megállapításait, amelyek a jogsértési eljárás megindításához vezettek. Mint írták, a felvetett aggályok többségét még mindig nem kezelték megfelelően.

Az indoklás szerint a menedékkérelmekhez nyújtott segítség büntetendővé tétele és az egyéb korlátozó intézkedések csorbítják a menedékkérők jogát, hogy kapcsolatban lehessenek az érintett nemzeti, nemzetközi és civil szervezetekkel, ami sérti a vonatkozó uniós irányelveket. A törvény emellett indokolatlanul korlátozza az uniós polgárok jogát a szabad mozgáshoz, s nem veszi kellőképp figyelembe az eljárási garanciákat és az érintettek jogait. A menedékkérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó új indok bevezetése pedig sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvet, az EU alapjogi chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot.

A magyar hatóságoknak két hónapjuk van, hogy összhangba hozzák az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy.

Az új törvénycsomag értelmében egyebek mellett bűncselekménynek számít a Magyarország területére belépő menedékkérők támogatása, beleértve a jogi tanácsadást is. A kormány célja az illegális bevándorlás elősegítésének és szervezésének büntethetővé tétele volt.

Az Európai Bizottság emellett felszólította Magyarországot a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelv teljes körű végrehajtására, jelenleg ugyanis kizárja az ilyen státusú, unión kívüli országokból érkező állampolgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből.

A testület tavaly júliusban indított kötelezettségszegési eljárást, amelyet csütörtökön kielégítő válasz hiányában a második szakaszba léptetett.

Az irányelv előírja, hogy az uniós tagországokban legalább öt éve jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli (EU-n kívüli országból érkező) állampolgárok bizonyos területeken - a munkavállalás és az önálló vállalkozói tevékenység terén például - egyenlő bánásmódban részesüljenek a helyiekkel. A magyar jog viszont még az országban diplomát szerzettek számára sem teszi lehetővé, hogy állatorvosként praktizáljanak.

Ugyancsak csütörtökön a bizottság indoklással ellátott véleményt küldött Lengyelországnak, Magyarországnak és Szlovéniának, a kvalifikációs irányelv teljes körű végrehajtására szólítva fel őket.

A három tagállam nem jelentette be a harmadik országok polgárainak menekültként való elismeréséréről szóló uniós előírások végrehajtását biztosító intézkedéseit.

Az ellátások és jogok minimális szintjét biztosító közös normákat 2013 végéig kellett volna átültetni a nemzeti joganyagba, így tántorítva el az érintetteket az uniós országok közötti szabálytalan továbbutazástól, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia azonban ezt nem tette meg teljes körűen.