Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a választások eredménye azt bizonyítja, hogy az orosz társadalom konszolidálódott az ország vezetése körül, és az elnök a lakosság abszolút támogatását élvezi. Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke közölte, hogy a választáson a 67 millió jogosult 43,5 százaléka vett részt.

A megerősített kormányzók többsége az Egységes Oroszország tagja. A legtöbb szavazatot, 86,64 százalékot Szmolenszk megye megbízott kormányzója, Vaszilij Anohin kapta, a kormánypárt képviseletében. Moszkvában Szergej Szobjanyin megőrizte polgármesteri székét a szavazatok 76,38 százalékával. Szobjanyin a választás előtti napokban több metró- és autópályaszakaszt avatott fel, utóbbiakat Vlagyimir Putyin elnök online részvételével.

A csaknem 3,3 millió fővárosi szavazó közül mintegy 2,7 millió online adta le voksát. Moszkvában a részvételi arány a hivatalos forrás szerint 42,5 százalékos volt. Ez meghaladja azt a 32 százalékot, amelyet 2013-ban mértek, amikor még Alekszej Navalnij, a jelenleg börtönbüntetését töltő ellenzéki politikus is szerepelt a választásokon.

Hakaszföldön, az egyetlen régióban, ahol a választás az előzetes várakozások szerint valódi izgalmakat tartogatott volna, a kormánypárt jelöltje, Szergej Szokolov betegségre hivatkozva visszalépett a kampányfinisben, és a hivatalban lévő kommunista Valentyin Konovalov a voksok 64,14 százalékával győzött. Az előző választáson Konovalov ellenzéki jelöltként indult, és a második fordulóban megszerezte a szavazatok 57,57 százalékát.

Orjol megyében szintén kommunista kormányzó, Andrej Klicskov győzött, a szavazatok 82,09 százalékával. A kommunista párt pozíciói a két kormányzóválasztási siker ellenére romlottak a régiókban, és a választáson a második legjobb teljesítményt felmutató politikai erő Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke szerint az ő pártja, a Vlagyimir Zsirinovszkij alapította Liberális Demokrata Párt lett.

A regionális parlamenti választásokon előretört az Egységes Oroszország. Küzdelem egyedül Hakaszföldön alakult ki, ahol a kommunisták 39,11, a kormánypártiak pedig 36,41 százalékon álltak, ám az egyéni választókörzetekben aratott győzelmeinek köszönhetően az Egységes Oroszországnak 34 mandátummal kétharmada lesz a helyi legfelsőbb tanácsban.

A kormánypárt a legnagyobb arányban most az Ukrajnától tavaly elcsatolt területeken győzött: a donyecki régió pártlistáján az Egységes Oroszország 78, a luhanszkin 74,6, a zaporizzsjain 83, a herszonin pedig 74,8 százalékot kapott, de 70 százalék felett végzett Kemerovo és Ivanovo megyében, valamint Kalmükföldön is.

Az orosz belügyminisztérium szerint a választás eredményét befolyásoló szabálysértés nem történt, hat esetben indult büntetőeljárás. A Központi Választási Bizottsághoz 281 panasz érkezett be, amely négy körzetben törölte az eredményt. Pamfilova "átláthatónak" és "méltónak" minősítette a választást.

A választásokra rányomta bélyegét, hogy háborús körülmények között számos, a Kreml irányvonalával szemben kritikus politikai csoportosulás és sajtóorgánum működését betiltották vagy ellehetetlenítették. Az esemény megfigyelésére az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem kapott meghívást.

Három héttel a választások előtt előzetes letartóztatásba helyezték Grigorij Melkonyjancot, a Golosz választásmegfigyelő csoport társelnökét azon a címen, hogy a szervezet együttműködik az Európai Választásmegfigyelő Szervezetek Hálózatával (ENEMO), amelyet Oroszországban 2021 szeptemberében a főügyészség nemkívánatos szervezetnek minősített. Magát a Goloszt az orosz igazságügyi minisztérium 2021 augusztusában a külföldi ügynökszervezetek közé sorolta.

A Golosz a Telegram-csatornáján közölte, hogy vizsgálatai szerint a választókra nyomást gyakoroltak, megfigyelőit pedig nem hagyták dolgozni a választási körzetekben.

Pamfilova elmondta, hogy a Központi Választási Bizottság internetes portálját az elmúlt napokban 175 ezer "potenciálisan veszélyes behatás" érte, közülük közel 90 ezer támadás "szupernagy aktivitású" volt. Mint mondta, az oldalt három DDoS-támadás érte, amelyek teljes időtartama több mint 16 óra volt. A tisztségviselő szerint több mint 30 ezer DDoS-támadás érte a távszavazás honlapját.

Ez volt az utolsó politikai erőpróba a jövőre esedékes elnökválasztás előtt: az Oroszországi Föderáció alkotmányába foglalt 89 régió közül 85-ben tartottak péntektől vasárnapig regionális és helyi választást. A voksolás során 26 kormányzói szék sorsa dőlt el - közülük 21-é közvetlen, öté pedig közvetett választáson. Emellett pótválasztást tartottak négy szövetségi egyéni képviselői körzetben, továbbá 20 regionális parlament képviselői helyeit osztották el, számos városi és helyi választás mellett.

Összesen több mint négyezer funkcióba több mint 81 ezer jelölt közül lehetett választani. Az aspiránsok közül több mint 70 ezer 20 párt színeiben indult, a többi függetlenként. A hadiállapot ellenére először voksolhattak az orosz jogrend szerint annak a négy, Ukrajnától a háború folyamán elcsatolt területnek lakói, amelyet a nemzetközi közösség többsége nem fogad el Oroszország részeként.