Plenkovic elmondta: a kormány csütörtöki ülésén dönt hivatalosan a támogatásról, amellyel a rendezvény házigazdájaként hozzájárul ahhoz, hogy a háborúban álló országot megtisztítsák a robbanószerkezetektől.

Emlékeztetett: Horvátországnak van tapasztalata az aknamentesítésben, mert " Ukrajnához hasonlóan agresszió áldozata volt", a folyamat pedig évtizedek óta tart, ezért Kijevnek is fel kell készülnie arra, hogy ez hosszú időt vesz igénybe.

Horvátország 31 évvel a háborút követően, 2026 tavaszán fejezi be teljes egészében az aknamentesítést a területén - mutatott rá.

Denisz Smihal ukrán kormányfő videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében úgy fogalmazott: Horvátország, mint háborúból kilábalt ország inspirációt jelent Ukrajna számára, "erőt és önbizalmat ad a jövőhöz".

Jelezte, hogy a becslések szerint Ukrajna 30 százaléka szennyezett aknákkal. Hatmillió ember van veszélyben a robbanószerkezetek miatt, 250-en már meghaltak és 500-an megsebesültek a robbanások következtében - hangsúlyozta.

Kiemelte: Ukrajnának jelenleg háromezer tűzszerésze és 29 aknamentesítő járműve van, ami nem elég. "Ha ez így marad, évtizedekig is eltarthat az aknamentesítő folyamat" - húzta alá.

Kijev innovatív technológiát kér a mezőgazdasági szektor mielőbbi helyreállításhoz, és minél több felszerelést - mondta Smihal, jelezve, hogy a nemzetközi szervezetek eddig 300 millió dollárt adományoztak Ukrajnának az ország aknamentesítésére.

Virginijus Sinkevicius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős európai uniós biztos arra emlékeztetett: az Európai Bizottság az elmúlt másfél évben 43 millió euróval, az európai uniós tagállamok pedig több mint 110 millió euróval segítették Ukrajna területének megtisztítását a robbanószerektől.