A 45 európai ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével a Chisinau melletti Bulboacában zajló csúcstalálkozót kora délután megnyitva Maia Sandu moldovai elnök úgy fogalmazott: reményei szerint a mostani megbeszéléssel újabb lépést tesznek a kontinens békéje felé. A találkozó abba a folyamatba illeszkedik, amelynek keretében az EU-tagországok és partnereik a szolidaritáson alapuló, erősebb Európára törekszenek - emelte ki. A moldovai államfő már érkezésekor kijelentette, hogy az ukrán határ közelében rendezett nagyszabású találkozó a kontinens növekvő egységét tanúsítja, megerősíti a résztvevők béke iránti elkötelezettségét, Oroszország ukrajnai háborújának elítélését, valamint szolidaritásukat Kijevvel.

Zelenszkij - akinek személyes részvétele csak csütörtökön vált biztossá - közvetlenül Sandu után felszólalva a résztvevők támogatását kérte Kijev NATO-csatlakozási törekvéséhez. Kijelentette, hogy a júliusi NATO-csúcstalálkozón Kijevnek egyértelmű jelzést kell kapnia a szövetségtől a hozzá fűződő viszonyának jövőjét illetően. Újra hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy az európai partnerek segítsék Ukrajnát harci repülőgépekkel, és légvédelmének fejlesztésében is.

Zelenszkij megerősítette, hogy Ukrajna szeretne egy "béke-csúcstalálkozót" szervezni arról, milyen feltétekkel zárható le a háború, de még nem látja elérkezettnek az időt erre. Kijev fő törekvése, hogy minél több országot nyerjen meg a részvételre - fejtette ki.

A moldovai találkozó megnyitása után elhangzott nyilvános felszólalásában Mark Rutte holland miniszterelnök úgy fogalmazott: Kijevnek győznie kell a háborúban, és ehhez további katonai és pénzügyi támogatást kell kapnia európai partnereitől, de a kontinensen kívülről is.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője leszögezte: a találkozó egyik célja a nemzetközi jog tiszteletben tartása melletti egység kinyilvánítása. Oroszország kizárta magát az Európai Politikai Közösségből (EPK) azzal, hogy megtámadta Ukrajnát - hangoztatta.

Az EPK létrehozását Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezte annak érdekében, hogy az időszerű politikai kérdéseket az Európai Uniónál szélesebb körben, kötetlenül és rugalmasan vitathassák meg, és lehetővé tegyék az EU-tagállamok szorosabb együttműködését a szervezeten kívüli országokkal. Az első csúcstalálkozót tavaly októberben tartották Prágában.

A mostani értekezlet fő témái közé tartozik a béke és biztonság, az energiaellátás és a klímavédelem, továbbá az európai országok infrastrukturális hálózatai közötti összeköttetések javítása. A találkozón az EU-tagországok és az európai uniós központi intézmények vezető képviselői mellett közel húsz európai ország állam- vagy kormányfője vesz részt. Recep Tayyip Erdogan török elnök az utolsó pillanatban lemondta részvételét.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy nincsenek "másodosztályú" országok Európában, és megerősítette, hogy Olaszország mind Ukrajna, mind Moldova integrációs törekvéseit támogatja. Fontosnak tartotta annak figyelembe vételét, hogy Európa nem pusztán szabályok és érdekek halmaza, hanem fontos civilizációs szerveződés.