A négy ország - Ukrajna, Németország, Franciaország és Oroszország - külügyminiszterei hosszú szünet után hétfő este ültek össze megbeszélésre Berlinben. A tanácskozás fő témája egy ENSZ-békefenntartó misszió térségbe vezénylésének lehetősége volt, valamint most először érintették az Oroszországban politikai okokból bebörtönzött ukrán állampolgárok szabadon engedésének kérdését - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az éjszakába nyúló találkozóról beszámolva az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kénytelen volt elismerni, hogy az említett két kérdésben képviselt orosz álláspontok "további tárgyalásokat igényelnek". Klimkin szavai szerint ez már eredmény, ha "kicsi" is.

Az ENSZ-misszióval kapcsolatban az ukrán és az orosz álláspont közti különbséget magyarázva, elmondta: Kijev amellett van, hogy a kéksisakosok valódi mandátummal rendelkezzenek, szabad mozgással a Donyec-medence megszállt területeinek egészében, ahol az EBESZ-megfigyelőkkel együtt ellenőrizhessék a fegyverzetszétválasztást, továbbá kutathassanak elrejtett nehézfegyverek után. Moszkva viszont azt akarja, hogy az ENSZ-békefenntartók mandátuma mindössze az EBESZ-megfigyelők testi épségének biztosítására terjedjen ki, miközben utóbbiak a frontvonal mentén, és csakis annak övezetében járőröznek, nem pedig a megszállt területeken. Klimkin hangsúlyozta, hogy ugyanarra a területre, ahová az EBESZ-megfigyelők most is bejuthatnak, semmi értelme sincs kéksisakosokat küldeni.

"Feltettem a kérdést Lavrov úrnak, hogy Önök miért nem akarják megnyitni a Zolotij melletti határátkelőt? Mi tudjuk miért, mert ott orosz csapatok vannak a másik oldalon és elrejtett hadi technika" - idézte az ukrán külügyminisztert az Ukrajinszka Pravda. Klimkin a hírportál szerint még egy kérdést szegezett orosz kollégájának: ha majd lesznek kéksisakosok a Donyec-medencében, vajon velük együtt az EBESZ-misszió tagjai eljuthatnak az említett határátkelőhöz? Erre azonban Klimkin elmondása alapján nem kapott választ Lavrovtól.