Heiko Maas a videokonferencia után tartott tájékoztatón arra a kérdésre, hogy mi akadályozza a normandiai négyek legutóbbi - decemberi párizsi - csúcstalálkozóján kötött megállapodás alapján áprilisra ütemezett újabb tanácskozást, elmondta, hogy olyan tűzszünetre van szükség a frontvonal térségében, amely "megérdemli ezt a nevet".

Ez azt is jelenti, hogy biztosítani kell a tűzszünet folyamatos ellenőrzését. Ezért a kijevi vezetésnek gondoskodnia kell az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek szabad mozgásáról Ukrajna teljes területén. A megfigyelőknek "jelen kell lenniük", ami "sajnálatos módon" csak korlátozottan lehetséges - tette hozzá.

Azonban a moszkvai vezetésnek is van tennivalója, "Ukrajna és Oroszország térfelén pattog a labda" - mondta a német diplomácia vezetője.

A többi között folytatni kell az ukrán erők és az oroszbarát szakadárok közötti fogolycserét, elő kell mozdítani az aknamentesítő munkálatokat és újabb átkelőket kell nyitni a frontvonalon - sorolta Heiko Maas, kiemelve, hogy az 500 kilométer hosszú vonalat csak öt ponton lehet átlépni.

Aláhúzta, hogy a tavaly áprilisban megválasztott ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij lendületet adott a válság politikai rendezését célzó minszki folyamatnak, de továbbra is jellemző, hogy a konfliktus részesei a megállapodások végrehajtása helyett kifogásokat keresnek. Nem lenne helyes, ha a koronavírus-világjárvány csak egy újabb kifogás lenne a rendezés halogatására. A járványnak inkább tettekre kellene sarkallnia mindenkit - mondta a német külügyminiszter.

Németország a normandiai formátumban Franciaországgal együtt 2014 óta igyekszik közvetíteni Ukrajna és Oroszország között a kelet-ukrajnai ororszbarát szakadárok lázadása és az ukrajnai Krím félsziget nemzetközi jogot sértő Oroszországhoz csatolása ügyében.