Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy Oroszországnak egyértelmű lépéseket kell tennie a feszültség oldására. Ezekkel a lépésekkel "egyidejűleg hajlandóak vagyunk egy komoly párbeszédre az európai biztonság kérdéseiről" - tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO már tett is "konkrét javaslatokat" Oroszországnak.

Németország "nagyon komolyan veszi szövetségesei aggodalmait", ezért az eddigi ötszázról jelentősen megemeli a Litvániában szolgáló katonái számát - tette hozzá a kancellár a napokban elhatározott 350 fős csapaterősítésre utalva.

Mint mondta, "nem kevesebbről van szó, mint egy háború megakadályozásáról", ezért továbbra is kettős stratégiát kell követni, a kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére kell törekedni, és Oroszország számára súlyos gazdasági, politikai és stratégiai következményekkel járó büntetőintézkedéseket kell tenni, ha orosz támadás éri Ukrajnát.

A balti országok vezetői elítélték Oroszország tevékenységét. Gitanas Nauseda litván elnök kiemelte, hogy Moszkva a katonai mozgósítással folyamatosan növeli a feszültséget, miközben "ultimátumokat" ad a NATO-nak.

Kaja Kallas észt kormányfő hozzátette, hogy Oroszország vissza akarja hozni azt a világot, amelyben a befolyási övezetek elve rendezte a nemzetközi kapcsolatokat. Ez elfogadhatatlan, és nem lehet tárgyalni és engedményeket tenni, "amíg ránk szegezik a fegyvert" - mondta.

Krisjanis Karins lett miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Moszkva politikája "neoimperialista". Hozzátette, hogy a német katonai jelenlét nemcsak a Baltikum területén kívánatos, Berlinnek "vezető szerepet kell vállalnia az EU-ban és a NATO-ban".