A biztos a migránsokkal való emberséges bánásmódról szóló vitában emlékeztetett arra, hogy a görögországi Moria menekülttábort sújtó, két évvel ezelőtti tűzvész után a Európai Bizottság uniós alapokból 776 millió euróval támogatta Görögországot annak érdekében, hogy élhetőbb körülményeket teremtsenek a menekültek számára.

Mint mondta pár éve több mint 40 ezren tartózkodtak görögországi menekülttáborokban, jelenleg csupán 2 ezren és sokkal jobb feltételek között. "Ez többek között a tagállamok közötti áthelyezéseknek is köszönhető" - hangsúlyozta. Felhívta arra is a figyelmet, hogy Európa a tálibok hatalomátvétele után mintegy 37 ezer menedékkérőt fogadott be, közülük 31 ezren már letelepedési engedélyt is kaptak a tagállamokban.

Rámutatott továbbá arra, hogy a fehérorosz rezsim a menekülteket próbálta eszközként használni az EU destabilizációjához. Johansson szerint a tagállamok a háború ellen menekülő ukránokkal szemben példátlan szolidaritást mutatnak, több millió embert fogadtak eddig be.

"Ezek a példák ösztönözzenek bennünket, mert sokkal jobbra vagyunk képesek a menekültpolitika terén és sokkal jobbnak is kell lennünk" - hangzotta.

A biztos kitért a Hollandiában zajló menekültválságra is és kétségét fejezte ki, hogy a Hága által bevezetni tervezett intézkedések, mint például a családegyesítési folyamatok lassítása, megfelelnek-e az uniós jognak. Felhívta a figyelmet, hogy az EU-nak olyan fenntartható menekültügyi politikát kell kialakítania, amely megelőzi az ilyen fajta válsághelyzetek kialakulását.