Maros Sefcovic az Európai Parlament plenáris ülésének az uniós szerződések módosítására irányuló javaslatokról tartott vitáján közölte: az elmúlt időszakok válságainak megoldásai megmutatták, hogy a jelenlegi uniós szerződések biztosította kereteknek vannak bizonyos korlátai.

Kiemelte: az EU előtt álló következő legnagyobb politikai prioritás a bővítés, amely sikere esetén serkentheti a haladást és az előrelépést, továbbá "kiterjeszti és elmélyíti" az Európai Uniót.

"Biztosítani kell, hogy az EU szakpolitikái és intézményi keretei az új geopolitikai valóságra legyenek szabva, azaz készen álljon szembenézni a jövő kihívásaival" - fogalmazott.

Át kell tekinteni, milyen reformokra van szükség ahhoz, hogy az EU felkészüljön a következő bővítési fordulóra, de világossá kell tenni, hogy nem várható meg a szerződések módosítása az EU-bővítés előtt - szögezte le az uniós biztos.

Trócsányi László, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elhangzott felszólalásában hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament szerződésbe bújtatott alkotmányt szeretne. Az új rendelkezések döntő többsége az európai intézmények és elsősorban az Európai Parlament hatáskörét növelné, és a kis és közepes méretű tagországok jogosultságait csökkentené - figyelmeztetett.

Magyarország olyan európai integráció sikerességében hisz, amelyben az unió valamennyi tagállamának felhatalmazása és ellenőrzése mellett cselekszik, és nem fordítva - szögezte le.

"A tagállamok polgárai erős államokat és erős Európát akarnak. Amennyiben csökkentjük a tagállamok jogosítványait, úgy Európát is gyöngítjük" - fogalmazott.

A nyugat-balkáni bővítés fontos, de ez nem szolgálhat ürügyként ahhoz, hogy kétségbe vonható legyen a tagállamok egyenjogúsága - mondta Trócsányi László.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a jelen kihívásaira nem elégségesek a tagállami válaszok, uniós fellépésre van szükség. Szavai szerint azért szükséges a szerződések megfelelő pontjainak megváltoztatása, hogy az Európai Unió egyebek mellett dinamikussá váljon, gyors döntéshozatalra legyen képes megfelelő finanszírozással saját bevételekkel, és egységesen tudjon fellépni a klímakérdésekben.

A nemzeti szuverenitást szorgalmazó szélsőjobb gyenge Európát akar, ahol a polgárok nem tudnak beleszólni a döntéshozatalba. Nem akarunk ilyen Európát - tette hozzá felszólalásában Cseh Katalin.

Vincze Loránt, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének (RMDSZ) EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta, a javaslattevők uniós reformot akarnak, melynek egyik célja, hogy képes legyen megfelelni az új tagországok befogadásának. A javaslatok azonban egy "precíziós műtét helyett amputációhoz" hasonlítanak, megszüntetnék ugyanis a döntéshozatali egyhangúságot bizonyos fontos területeket érintően. A szerződésekben rögzített egyhangúság nem akadályoz semmiféle értelmes lépést, ha arra megvan a politikai akarat - szögezte le.

Kijelentette: a konszenzus erejét nem szabad aláásni, nem szabad, hogy a többségi döntések mindenáron a kisebbekre legyenek erőltetve. Noha az egyhangúság lassúvá teszi a törvényhozást, ez a demokratikus eljárás - húzta alá. Szavai szerint egy ilyen javaslat elfogadása a tagállami szuverenitást csorbítaná és központosítást eredményezne, melynek nem szabad öncélúvá válnia, és csak akkor elfogadható, ha az minden polgár érdekét szolgálja - tette hozzá felszólalásában Vincze Loránt.