Uniós biztos: növelni kell az EU-s intézmények ellenállóképességét a kibertámadásokkal szemben
Külföld hírek, 2024.10.23
(MTI) - Az európai intézmények kibertámadásokkal és hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenállóképessége növelését sürgette az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban szerdán.
Az Európai Parlament plenáris ülésén, a Külföldi beavatkozás és hibrid támadások címmel tartott vitában Didier Reynders elmondta: bár az utóbbi években jelentős lépéseket tettek az Európai Unió intézményeinek megerősítésére, például elfogadták a digitális szolgáltatásokról szóló EU-s jogszabályt (DSA), még további intézkedésekre van szükség.
Mint mondta, egyeztetnek arról, miként lehet fokozni a választási folyamatok védelmét, illetve a politikai hirdetésekkel kapcsolatos jogszabályokon is dolgoznak, amelyek a tervek szerint több információt adnának arról, "mennyibe kerültek a hirdetések és ki áll mögöttük".
"A cél az éberség és a kapacitások erősítése azért, hogy észrevegyük a fenyegetéseket és szembe tudjunk velük szállni"
- jelentette ki.
Aláhúzta azt is, hogy az EU szilárdan kiáll a független média és az újságírók mellett.
Leszögezte továbbá, hogy a júniusi európai parlamenti választásokba - az eddigi elemzések szerint - nem történt jelentős beavatkozás, az ezzel kapcsolatos részletes elemzést pedig 2025-ben tervezik közzétenni.
Figyelmeztetett mindazonáltal, hogy az EU biztonságát fenyegető kibertámadások időszaka nem múlt el, ezért dolgozni kell az európai uniós intézmények, valamint a kritikus infrastruktúra megerősítésén, hozzátéve, hogy az EU "fel van készülve" az utóbbit érő esetleges fizikai támadásra is.
A vitán felszólalt László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője is, aki az országban tartott parlamenti választásokra utalva azt mondta, hogy "Magyarország 2022-ben a rendszerváltás óta a legnagyobb külföldi beavatkozást tapasztalta meg". Mint mondta, ekkor "a magyar baloldal gyanús NGO-kon és közvetítőkön keresztül több mint 10 millió dollár külföldi támogatást kapott a választási kampányához az amerikai baloldaltól".
"Mindannyian összeálltak és haszonélvezői voltak: a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és bevették maguk közé még a rasszista Jobbikot is" - szögezte le László András, kiemelve, hogy ezen koalíció mögé "beállt az Európai Néppárt (EPP) két vezetője, Manfred Weber és Donald Tusk is".
A fideszes képviselő leszögezte: kutatások szerint a magyarok több mint 60 százaléka tartotta elfogadhatatlannak a politikai kampányok külföldről történő finanszírozását.
Mint mondta, a magyar parlament az újabb választási beavatkozás megakadályozása érdekében elfogadta a szuverenitásvédelmi törvényt, ám emlékeztetett arra, hogy emiatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és bíróság elé vitte az ügyet.
Egyúttal azt vetette az EPP szemére, hogy "nem tanult a botrányból", és ezt azzal indokolta, hogy "néhány hete Manfred Weber azt mondta, Brüsszel új jelöltje a mentelmi joga mögött bujkáló Magyar Péter".
László András emlékeztetett arra is, hogy szerdán az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulójára emlékeznek. "Nem fogunk eltűrni semmilyen külföldi beavatkozást, és Magyarország szuverenitását mindig meg fogjuk védeni" - jelentette ki.
(MTI)
Címkék
Európai Unió Európai Parlament jog
Véleménye van? Szóljon hozzá!