Sinkevicius, az Európai Parlament plenáris ülésének az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2020-as EP-jelentés bemutatásakor aláhúzta: a tagországoknak minden eszközt meg kell ragadniuk, hogy hatékonyabban szavatolják az uniós források megfelelő elköltését.

Emlékeztetett arra, hogy az uniós eszköztár részét képezi az EU-források védelmét szolgáló feltételességi mechanizmus. Az uniós bizottság most értékeli az eddig hozzá beérkezett adatokat, és mérlegelni fogja, hogy mely esetekben lehet szükséges megvonni a források kifizetését - tette hozzá.

Az uniós biztos végezetül fontosnak nevezte, hogy minden ország, amellyel szemben eljárás indul, megfelelő intézkedéséket hozzon az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások ellen a büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvjavaslat (PIF) szellemében.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom európai parlamenti (EP-) képviselője, az EP-dokumentum jelentéstevője kijelentette: fontos biztosítani, hogy az uniós pénzek azokhoz jussanak el, akiknek valóban szükségük van azokra az élelmiszerárak és a megélhetési költségek drágulása miatt.

Közölte: az uniós pénzügyi érdekek védelme nem ideológiai kérdés, különösen nem olyan, amelynek megosztottságot kellene eredményeznie. Akkor sem, ha a magyar kormány visszatért a tárgyalóasztalhoz és engedményeket tett az uniónak. Úgy tűnik, néhány politikus nincs ezzel tisztában, és nincs bennük annyi tisztelet, hogy ne alkalmazzák az orosz stílusú félretájékoztató kampányt az EP üléstermében - mondta.

"Meg akarjuk erősíteni a csalásellenes keretet. Ha egy kormánynak nincs rejtegetnivalója, akkor miért akarna kibújni az ellenőrzés elől?" - tette fel a kérdést a momentumos politikus.

Cseh Katalin végezetül kifejezte abbéli reményét, hogy az EP támogatni fogja a jelentést, amelynek segítségével megvédhetők lesznek az uniós pénzek a csalóktól. "Ez a célunk a parlamenti patkó jobb és bal oldalán egyaránt" - tette hozzá.

Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta: a jelentésben a már megszokott, Magyarország és Lengyelország elleni ideológiai támadások sorakoznak, és egyértelmű, hogy a jelentéstevőt nem érdeklik a tények.

Példaként említette, hogy Magyarország elsőként kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészséggel, valamint azt, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai alapján megtett vádemelések aránya Magyarországon 67 százalék, ami közel kétszerese, az uniós 35 százalékos átlagnak. Maga az európai főügyész többször is elmondta, hogy kiválóan együtt tudnak működni a magyar hatóságokkal - emelte ki.

Kijelentette: az európai parlamenti munkában rendkívül fontos a hiteles, megbízható jelentéstevő szerepe. Ezért elfogadhatatlan, hogy Cseh Katalin úgy foglalkozhat a csalás elleni éves jelentéssel, hogy saját maga is érintett az uniós források terhére elkövetett egyik súlyos csalási ügyben.

"Ez a tény az eljárást teljesen hiteltelenné teszi, és tovább rombolja az uniós intézményekbe vetett bizalmat. Ezért felszólítom Cseh Katalin jelentéstevőt, hogy azonnal adja vissza megbízatását" - tette hozzá Deli Andor.