Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság (EB) 2019 októberében az uniós bírósághoz fordult, mivel álláspontja szerint a 2017-ben létrehozott fegyelmi rendszer létrehozásával Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit. A EB ez év március végén ismét keresetet nyújtott be, és ideiglenes intézkedések meghozatalát kérte az igazságszolgáltatást érintő, 2020. február 14-én hatályba lépett szabályozások miatt Lengyelországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás ügyében.
A bizottság szerint az elfogadott rendelkezések több eleme sérti az uniós jogot, ugyanis kiszélesítik a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ezáltal növelik azon esetek számát, amelyekben a bírósági ítéletek politikai ellenőrzés alá vethetők.
Evgeni Tancsev főtanácsnok kiemelte, hogy a bírákkal szemben fegyelmi eljárást a szakmai kötelezettségszegés legsúlyosabb formái miatt kell indítani, nem pedig az - általában a tények és a bizonyítékok értékelését és a jog értelmezését magában foglaló - bírósági döntések tartalma miatt. Ezenkívül - jegyezte meg - annak puszta lehetősége, hogy a bírákkal szemben, ítéleteik tartalma miatt fegyelmi eljárás indulhat, illetve szankciók szabhatók ki, kétségtelenül visszatartó hatással jár a bírósági intézményre nézve, ami összeegyeztethetetlen az igazságszolgáltatás függetlenségével.
"Megengedhetetlen, hogy megrendüljön a bizalom az emberekben a bíróság pártatlansága iránt egy demokratikus társadalomban" - jelentette ki a főtanácsnok.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor az uniós bíróság gyakran azonos álláspontra helyezkedik vele.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!