"Az ezen a téren tapasztalt romlás aláássa Kína hitelességet a nemzetközi közösség és a hongkongi nép felé tett kötelezettségvállalásaival kapcsolatban" - emeli ki a jelentés, amely az elmúlt év hongkongi politikai és gazdasági fejleményeit igyekezett összegezni.

A jelentésért felelős kül-és biztonságpolitikai EU-főképviselő, Josep Borrell úgy nyilatkozott: Kína tudatosan számolja fel az "egy ország, két rendszer" elvét. Kiemelte, hogy a választási rendszer módosítása is - amelyet csütörtökön hagyott jóvá a pekingi vezetés - egyértelmű bizonyítéka a demokrácia terén tett visszalépésnek.

Borrell azt mondta, hogy a tavaly júliusban Kína által elfogadott nemzetbiztonsági törvényt arra használja a vezetés, hogy fellépjen a demokráciapárti erőkkel szemben, elfojtsa az eltérő nézeteket, és gyöngítse az alapvető szabadságjogokat. Hozzátette: idén januárban több tucat demokráciapárti aktivistát tartóztattak le, ami azt mutatja, hogy ez a tendencia egyre terjed.

A jelentés szerint súlyos aggályok merültek fel a nemzetbiztonsági törvény hatásaival kapcsolatban nem csak a hongkongi lakosokra vonatkozóan, hanem az uniós polgárokra, vállalatokra és érdekekre gyakorolt esetleges következményeivel kapcsolatban is.

Hongkong mintegy 1560 európai vállalatnak és 163 milliárd euró értékű európai beruházásnak ad otthont. A kétoldalú kereskedelem 2020-ban meghaladta a 27,4 milliárd eurót.

Kína korábban az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagyfokú autonómiát ígért Hongkongnak 1997-től kezdve, amikor a brit gyarmati uralom alatt álló város visszakerült az anyaországhoz. A nemzetközi közösségben aggodalmat keltő legutóbbi lépésként a kínai parlament csütörtökön elfogadta a hongkongi választási rendszer átalakításáról szóló határozatot. Szakértők szerint a módosítással Peking megszilárdíthatja fennhatóságát Hongkong felett, hiszen a változtatás alapját a "hazafiak kormányozzák Hongkongot" elv képzi, és a szóban forgó "hazafiakon" a gyakorlatban a kínai vezetés iránt elkötelezett embereket értik.