Vang a világ minden országa közös céljának nevezte az együttműködést és a kölcsönös előnyöket, egyúttal - anélkül, hogy az Egyesült Államokat megnevezte volna - elítélte "az egyoldalú fellépést, a hegemonizmust és a despotizmust", és azt mondta, hogy "a rágalom és a szankciós nyomás" kudarcra van ítélve.
A külügyminiszter nyilatkozatát megelőzően a kínai államtanács vámügyi bizottsága közölte, hogy a kínai exporttal szembeni amerikai vámtarifa-emelésre hasonló intézkedésekkel válaszol.

Vang kifejezte reményét, hogy a Fehér Házban lesz elegendő bölcsesség egy kölcsönösen előnyös kétoldalú kereskedelmi szerződés kidolgozásához, és leszögezte, hogy Kína az alku folyamán határozottan meg fogja védeni érdekeit. Mint mondta, a Peking és Washington közötti tárgyalásokon "jelentős haladás" történt, de egyes bonyolult mozzanatok komoly tanulmányozást és döntést igényelnek. Értelmetlennek minősítette ugyanakkor a szerinte "egyoldalú vádaskodást".

Hangsúlyozta, hogy Kína és Oroszország mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának két tagja, felelősségteljes magatartást tanúsít a világ előtt, és határozottan kiáll az ENSZ égisze alatt létrejött, a nemzetközi jogon alapuló világrend mellett.

Lavrov a Vanggal közös sajtótájékoztatón a kínai-amerikai kereskedelmi háborúval kapcsolatban leszögezte: Moszkva elfogadhatatlannak tartja a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megsértését.

A Koreai-félszigeten kialakult helyzet rendezésével kapcsolatban Vang úgy vélekedett, hogy a folyamat az amerikai-észak-koreai tárgyalások a nehézségei és kiszámíthatatlansága ellenére "nem tért ki a politikai megoldás medréből". Szorgalmazta, hogy a problémát az orosz-kínai útiterv figyelme vételével oldják meg, amely az észak-koreai nukleáris és rakétakísérletek felfüggesztése mellett azzal számol, hogy a Washington és Phenjan közötti tárgyalásokba az összes érdekelt felet bevonják.

Lavrov azt hangoztatta, hogy a koreai rendezést felgyorsíthatná az orosz-kínai-amerikai háromoldalú egyeztetés. A két külügyminiszter a házigazda szerint megengedhetetlennek tartja a Venezuela belügyeibe való beavatkozást.

A sajtókonferencián egyébként többször is utalás történt arra, hogy kedden a kínai után az amerikai külügyminiszter tárgyal majd Szocsiban. Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy a tárgyalások egyik fő témája a szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló orosz-amerikai INF-szerződés lesz.

Elmondta: nem folynak tárgyalások Moszkva és Peking között arról, hogy Kína is csatlakozzon az orosz-amerikai leszerelési tárgyalásokhoz. Azt javasolta, hogy az Egyesült Államok ebben az ügyben közvetlenül a kínai vezetéssel egyeztessen.
Kínának a nukleáris fegyverzetekről folytatott orosz-amerikai egyezkedésbe való bevonásának ötletét Donald Trump amerikai elnök vetette fel nemrégiben egy interjúban. Trump február 28-án, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig március 2-án jelentette be, hogy felfüggeszti országának a megállapodásban való részvételét. A két fél korábban kölcsönösen a szerződés megsértésével vádolta meg egymást.

Vang közölte: Peking nem érdekelt abban, hogy csatlakozzon az orosz-amerikai nukleáris leszerelési tárgyalásokhoz, mert atomarzenálját "minimális, védelempolitikai érdekeinek megfelelő szinten tartja".

Vangot Lavrovval együtt hétfőn Szocsiban Putyin is fogadta. Kedden az orosz elnök ugyanígy találkozik majd Mike Pompeóval is. Az amerikai külügyminiszter az eredeti tervek szerint hétfőn megállt volna Moszkvában, hogy amerikai diplomatákkal, üzletemberekkel és oktatókkal találkozzon, ehelyett azonban váratlanul Brüsszelbe utazott, hogy ott európai kollégáival vitassa meg azt a helyzetet, amely Washingtonnak az iráni atomalkuból való kilépése nyomán alakult ki. Lavrov a hétfői sajtótájékoztatón közölte: meg akarja kérdezni amerikai kollégájától, hogy az Egyesült Államok hogyan kíván kilábalni a Teherán nukleáris programjáról megkötött megállapodás körül kialakult krízisből.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn azt mondta, Moszkva számára fontos megérteni, hogy az Egyesült Államok kormányzata "kész-e megvizsgálni a kétoldalú kapcsolatok roncsait, és megtalálni a továbblépés módját". A diplomata rámutatott, hogy Putyin és Trump legutóbbi, amerikai kezdeményezésre május 3-án létrejött, csaknem másfél órás telefonbeszélgetésének középpontjában a viszony javítása állt. A két vezető személyesen legutóbb december elején, a G20-csoport Buenos Aires-i fórumán beszélt egymással.