TV műsor

Várhelyi: a srebrenicai mészárlás nyitott seb Európa szívében

Külföld, 2020.07.10

A délszláv háborúban nyolcezer bosnyák férfi és fiú lemészárlásával járó népirtás továbbra is nyitott seb Európa szívében - jelentette ki Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésének a srebrenicai mészárlás 25. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésén pénteken.

A magyar uniós biztos kijelentette, Európa nem felejtette el, hogy mi történt Srebrenicában. Nem felejtette el azt sem, hogy szégyenletes kudarcot vallott, és felelősséggel tartozik, amiért nem volt képes megállítani a tömeggyilkosságot.

"Srebrenica arra emlékeztet, hogy közös felelősségünk annak megakadályozása, hogy ilyen újra megtörténhessen. Kötelességünk, hogy örökre emlékezzünk Srebrenicára és az, hogy elszámoltassuk azokat, akik felelősek ezért a háborús bűnért" - fogalmazott.

Aláhúzta: a politikai vezetőknek az igazságot és az igazságszolgáltatást kell választaniuk. Nem engedhető meg, hogy a konfliktusban részes szembenálló felek bármelyike másként vélekedjen a történtekről.

Kijelentette, huszonöt évvel ezelőtt az alapértékeket, az emberi élet, a méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség tiszteletben tartását sértették meg. Az unió továbbra is ezeket az értékeket képviseli a Nyugat-Balkánon. A nemzetközi bíróságok döntésének végrehajtása rendkívül fontos a megbékélés érdekében, és fontos az uniós csatlakozás és integráció szempontjából is. Az unió támogatja Nyugat-Balkán országait az európai úton, hogy békés jövőt építhessenek, amelyhez a múlt elismerése segítséget jelent. Megbékélés hiányában nem lesz hosszútávú béke, stabilitás és fejlődés a térségben - húzta alá.

"Arra kérem a régió országait, ebbe az irányba tegyenek lépéseket, hogy a múlt sebeit begyógyíthassuk és a jövő felé tekinthessünk" - fogalmazott Várhelyi Olivér.

A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a délszláv háború során az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim bosnyák lakossága ott keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, majd néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháború utáni időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!