A bővítési biztos nyugat-balkáni körútjának negyedik állomásán, a szerb fővárosban is ismertette azt a 9 milliárd euró összértékű befektetési tervet, amelyet az Európai Unió a térség gazdasági felzárkóztatására szánt. Emellett bemutatta és elemezte az Európai Bizottság Szerbiára vonatkozó országjelentését, és ismertette mindazokat a területeket, amelyeken Belgrádnak előrelépést kell elérnie annak érdekében, hogy folytatódhasson vagy felgyorsulhasson európai integrációja.

Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nyugat-balkáni országok fővárosai közvetlen összeköttetésben legyenek egymással, vagyis az infrastrukturális projektek keretében meg kell oldani az autópályák és a vasutak fejlesztését. Mint mondta, támogatja az országok "mini Schengenre" vonatkozó elképzelését, vagyis azt a tervet, hogy a határokon a szállított árunak ne kelljen órákat várakoznia, és a munkavállalók is szabadon mozoghassanak Szerbia, Koszovó, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia között.

Várhelyi Olivér reményét fejezte ki, hogy az új szerb kormány elkötelezett lesz az európai integráció mellett, és akár még az idei évben megnyílhat egy újabb csatlakozási fejezet Szerbia és az Európai Unió között.

Aleksandar Vucic szerb államfő kiemelte, hogy Szerbia elfogadja a bírálatokat, amelyeket Brüsszel megfogalmazott, és igyekszik a jövőben javítani azokon a területeken, amelyeken az Európai Unió hiányosságokat talált. Ezek a hiányosságok az országjelentés szerint főként az igazságügyet, a jogállamiságot, valamint a szólás- és sajtószabadságot érintik.