Piotr Müller Szergej Ivanovnak a RIA Novosztyi hírügynökség által közzétett véleményére reagált. Ivanov Vlagyimir Putyin orosz elnök volt kabinetfőnöke, korábbi miniszterelnök-helyettes, az orosz Katonai Történeti Társaság (RVIO) elnöke.

"Nem megszállásról volt szó, mert a balti országok és Lengyelország lakói a Szovjetunió állampolgárai lettek, az ebből fakadó összes joggal és kötelességgel" - jelentette ki az orosz politikus.

Ivanov értékelése szerint a Vörös Hadsereg bevonulása előtt Lengyelország 1939 szeptemberében államként ténylegesen megszűnt létezni, politikai és katonai vezetése a német hadsereg támadása miatt "szétszóródott".

A lengyel kormányszóvivő "rémisztőnek" minősítette és a 30-as-40-es évek "testvéri segítségnyújtásról" szóló szovjet propagandájához hasonlította Ivanov nyilatkozatát.

"A második világháború elején két (a német és a szovjet) nagyhatalom szövetségre lépett, és együtt megtámadták Lengyelországot és más államokat, ez történt valójában" - fejtette ki Müller.

Lengyelország nem fogadja el a történelemhamisítást, nagyon rossz politika, ha ezt az eszközt használják fel bizonyos történelmi események jó színben való feltüntetésére - hangsúlyozta a szóvivő.

Később Andrzej Duda elnök, megkoszorúzva Varsóban a lengyel földalatti állam szovjet belbiztonság (NKVD) által 1944-45-ben meggyilkolt ismeretlen katonáinak emléktábláját, felidézte: 1939. szeptember 17-én beteljesedett a szeptember 1-jei német támadással elindított folyamat. "Nyolcvan évvel ezelőtt Lengyelország negyedik felosztása történt meg" - fogalmazott.

"Miután akkor, szeptember 17-én Lengyelországot a felosztók már véglegesen szétszakították, a teljes szabadságot valójában csak 1993-ban nyertük vissza, amikor az utolsó szovjet katona elhagyta Lengyelországot" - mondta Andrzej Duda.

A tragikus évfordulóról nemcsak megemlékezni kell, tanulságát szem előtt kell tartani a szövetségesek keresésekor is - húzta alá a lengyel elnök.

"Komoly, felelősségteljes, megbízható, nekünk kedvező szövetségeseket kell keresnünk. Remélem, hogy ma vannak ilyen szövetségeseink" - fűzte hozzá, utalva a lengyel NATO- és EU-tagságra.

A második világháborút Lengyelország náci német megtámadása robbantotta ki 1939. szeptember 1-jén. Alig három hét múlva, szeptember 17-én - a szovjet-lengyel megnemtámadási egyezményt megsértve - keletről a Vörös Hadsereg is támadásba lendült, és megszállta a Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.

A Szovjetunió 1941 júniusában történt német megtámadásáig tartó megszállás a lengyel értelmiség kiirtására irányuló akcióval is járt, amelynek egyik helyszíne 1940 tavaszán a nyugat-oroszországi Katyn (Katiny) lett, ahol más helyszínekkel együtt több mint 20 ezer lengyel tartalékos tisztet és más foglyot gyilkoltak meg a németek.

Az 1939-1941-es szovjet megszállás lengyel áldozatainak számát 90-100 ezerre becsülik. A közép-európai térség felosztása német és szovjet érdekszférára nemcsak a háború kitörését követő megszállási övezeteket határozta meg, hanem hatással volt a háború utáni európai rendezésre is.