A csütörtökön lezajlott meghallgatást három német képviselő szervezte, és a varsói média szerint Andrzej Duda lengyel államfő is szóvá tette ezt az európai államfőket tömörítő Arraiolos-csoport csütörtöki lettországi csúcstalálkozóján Frank Walter Steinmeier német szövetségi elnöknek.

Megbeszélésükön Duda aláhúzta: a meghallgatás nem szolgálja a jó kapcsolatokat és a bizalmat Lengyelország és Németország között. Az európai értékekkel ellentétesnek minősítette, ha egy másik ország parlamentjében megbélyegzik a lengyel kormányt, amiért ez a választásokban a demokratikus legitimációt szerzett programját megvalósítja - jelentette a PAP hírügynökség.

A lengyel külügyminisztérium közleménye szerint a tárca képviselője csütörtökön a Kozlovska-ügy miatt találkozott Németország varsói nagykövetével. A közleményben megerősítették: Varsó továbbra is megalapozottnak tartja Kozlovska kiutasítását, mivel a lengyel Belbiztonsági Hivatal (ABW) által összegyűjtött adatok alapján "kétségtelen, hogy a Nyílt Párbeszéd Alapítvány pénzügyi forrásai átláthatatlanok". A lengyel szolgálatok a külföldi partnerintézmények forrásaira is támaszkodtak - húzta alá a lengyel külügy.

A lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) úgy tudja, hogy a Bundestagban tartott meghallgatást három német képviselő szervezte: Frank Schwabe, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselője, Andreas Nick, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, valamint Gyde Jensen, a Szabaddemokrata Párt (FDP) képviselője. A TVP Info szerint a meghallgatásra Magyarországról Vig Dávidot, a Magyar Helsinki Bizottság rendészeti programjának vezetőjét hívták meg.

A wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál értesülései szerint az eseményen a Helsinki Bizottság magyar és a lengyel részlegei, valamint a Nyílt Párbeszéd Alapítvány mellett a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet képviseltette magát.

Kozlovskát augusztusban utasították ki a schengeni övezetből, miután megérkezett a brüsszeli repülőtérre. A határátlépéskor kiderült, a lengyel hatóságok "nemkívánatos személynek" minősítették őt, és ezt rögzítették a schengeni információs rendszerben. Az aktivista addig Lengyelországban élt lengyel állampolgárságú férjével, és az Európai Unió tartózkodási engedélyéért folyamodott.

Az említett, 2009-ben létrehozott alapítvány varsói, kijevi és brüsszeli székhellyel működik. Szabályzatában foglaltak szerint tevékenységét az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmére összpontosítja a posztszovjet térségben. Képviselői Lengyelországban az utóbbi hónapokban kormányellenes tüntetések megszervezésében vállaltak szerepet.