Von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén előadott, az Európai Unió (EU) helyzetét értékelő beszédében szorgalmazta a 2030-ig megfogalmazott uniós környezetvédelmi, köztük a kibocsátáscsökkentési célkitűzések szigorítását.

A lengyel klímaügyi minisztérium nyugtalanítónak nevezte, hogy Ursula von der Leyen nem mutatta be az új célkitűzés megvalósítását szolgáló eszközöket, nem indokolta meg az általa említett 55 százalékos kibocsátáscsökkentési értéket, és nem tért ki az energetikai palettájukat átalakító országoknak járó támogatásokra sem.

A nyilatkozatban azzal érveltek, hogy az új kibocsátáscsökkentési célkitűzés nyomán a tagállamok között egyenletlenül oszlanának meg a terhek, jobban sújtanák a magasabb kibocsátásokat jegyző országokat, köztük Lengyelországot.

A tárca egyúttal elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy von der Leyen a beszédében érintette a határokon történő szén-dioxid-kiigazítási mechanizmus (CBAM) szerepét. Varsó szerint ez a mechanizmus globálisan az egyik legfontosabb tényező lehet az éghajlatváltozás elleni harcban.

Varsó szerint az EB-elnök javaslatának lehetséges hatásait alaposan elemezni kell, ebben a vonatkozásban kulcsfontosságú lesz az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsban folytatandó vita.

A szénalapú energiapolitikáját egyéni ütemben átalakítani kívánó Lengyelország a tavaly decemberi, majd az idén júliusi EU-csúcstalálkozón nem akadályozta meg ugyan az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról is szóló állásfoglalást, de nem vállalt kötelezettséget a karbonsemlegesség 2050-es elérésére.