Venezuelai válság - A nemzetközi kapcsolattartó csoport elutasította, hogy Venezuela nemkívánatosnak nyilvánította az EU nagykövetét
Külföld, 2021.03.04
A venezuelai helyzettel foglalkozó nemzetközi kapcsolattartó csoport csütörtökön kiadott közleményében elutasította, hogy Venezuela vezetése nemkívánatos személlyé nyilvánította az Európai Uniónak a dél-amerikai országba akkreditált nagykövetét.
A nemzetközi kapcsolattartó csoport országai - Chile, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Ecuador, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Panama, Portugália, Spanyolország, Svédország és Uruguay - szerint a venezuelai vezetés döntése ellentmond a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet nemzetközi kapcsolatokban szükséges fenntartása iránti elkötelezettségnek, és hozzájárul Venezuela további nemzetközi elszigetelődéséhez.
"A nemzetközi kapcsolattartó csoport úgy véli, hogy a venezuelai válságból az egyetlen kiutat a politikai tárgyalások újraindítása és a helyi pártok közötti párbeszéd helyreállítása, valamint hiteles és átlátható választások megtartása jelentheti, összhangban az ország alkotmányával és a venezuelai törvényekkel" - fogalmaztak.
A nyilatkozattevők felszólították az ország vezetését, hogy kerülje a hasonló helyzeteket, és tartsa fenn a párbeszéd és az együttműködés szellemét.
Venezuela február végén jelentette be, hogy kiutasítja az Európai Unió nagykövetét megtorlásul azért, hogy az EU néhány nappal korábban újabb venezuelai tisztségviselőket sújtott szankciókkal. Erre válaszul, néhány nappal később az Európai Unió is nemkívánatos személlyé nyilvánította a dél-amerikai ország brüsszeli külképviseletének vezetőjét.
Nicolás Maduro venezuelai államfő tavaly júliusban az akkor bevezetett uniós szankciók miatt már nemkívánatos személlyé nyilvánította az EU nagykövetét, és háromnapos határidővel kiutasította az országból, de a kormány még a határidő lejárta előtt visszakozott.
Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolajszármazékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése miatt a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. A belpolitikai válság pedig azután mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a 2015-ös választásokon. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelsőbb bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben "párhuzamos parlamentként" alkotmányozó gyűlést hozott létre. A tavaly decemberi parlamenti választásokat az ellenzék bojkottálta, így a "rendes" törvényhozás is a kormányoldal ellenőrzése alá került.
"A nemzetközi kapcsolattartó csoport úgy véli, hogy a venezuelai válságból az egyetlen kiutat a politikai tárgyalások újraindítása és a helyi pártok közötti párbeszéd helyreállítása, valamint hiteles és átlátható választások megtartása jelentheti, összhangban az ország alkotmányával és a venezuelai törvényekkel" - fogalmaztak.
A nyilatkozattevők felszólították az ország vezetését, hogy kerülje a hasonló helyzeteket, és tartsa fenn a párbeszéd és az együttműködés szellemét.
Venezuela február végén jelentette be, hogy kiutasítja az Európai Unió nagykövetét megtorlásul azért, hogy az EU néhány nappal korábban újabb venezuelai tisztségviselőket sújtott szankciókkal. Erre válaszul, néhány nappal később az Európai Unió is nemkívánatos személlyé nyilvánította a dél-amerikai ország brüsszeli külképviseletének vezetőjét.
Nicolás Maduro venezuelai államfő tavaly júliusban az akkor bevezetett uniós szankciók miatt már nemkívánatos személlyé nyilvánította az EU nagykövetét, és háromnapos határidővel kiutasította az országból, de a kormány még a határidő lejárta előtt visszakozott.
Venezuela egyszerre küzd súlyos gazdasági és politikai válsággal. Előbbinek az az oka, hogy Venezuela kizárólag kőolajszármazékokat exportál, és az olaj árának pár évvel ezelőtti jelentős csökkenése miatt a gazdaság zuhanórepülésbe kezdett. A belpolitikai válság pedig azután mérgesedett el, hogy az ország törvényhozásában elsöprő többséget szerzett az ellenzék a 2015-ös választásokon. Ezt követően a hatalomhoz hű legfelsőbb bíróság fokozatosan megfosztotta jogköreitől a törvényhozást, majd Nicolás Maduro elnök 2017-ben "párhuzamos parlamentként" alkotmányozó gyűlést hozott létre. A tavaly decemberi parlamenti választásokat az ellenzék bojkottálta, így a "rendes" törvényhozás is a kormányoldal ellenőrzése alá került.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!