Vesztegetési ügyben indított eljárást a román korrupcióellenes ügyészség Teodosie ortodox érsek ellen
Külföld, 2023.12.05
Vesztegetés gyanújával bűnvádi eljárást indított a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) Teodosie ortodox érsek, a dobrudzsai megyéket magába foglaló konstancai (Constanta) székhelyű tomisi főegyházmegye vezetője ellen.
A DNA keddi sajtóközleménye szerint az érsek júliusban húszszázalékos részesedést - 160 ezer lej (12,2 millió forint) csúszópénzt - ígért egy üzletembernek, ha az egyházügyi államtitkárság tisztségviselőire gyakorolt állítólagos befolyását latba vetve 800 ezer lejes kormányzati támogatást eszközöl ki a tomisi főegyházmegye templomépítési és -felújítási munkálatai számára.
A vádhatóság szerint a megállapodás részleteiről tartott megbeszélésen - az érsek és az ügyben tanúként szereplő üzletember mellett - a főegyházmegye egyik tanácsosa is részt vett, akit bűnrészességgel gyanúsítanak.
Az egyház hivatalos álláspontjával gyakran szembehelyezkedő, a koronavírus-járvány idején nyíltan oltásellenes szólamokat hangoztató és a járványügyi intézkedéseket rendre megsértő Teodosie érsek ellen nem először indít bűnvádi vizsgálatot a DNA. A vádhatóság 2017-ben bíróság elé is állította, azzal vádolva, hogy az illetékes hatóságokat hamis nyilatkozatokkal megtévesztve jogtalanul szerzett európai uniós támogatást. A legfelsőbb bíróság 2020-ban jogerősen felmentette az érseket a vádak alól.
A DNA mostani bejelentését követően Vasile Banescu, a román ortodox egyház (BOR) szóvivője közleményben tudatta, hogy az igazságszolgáltatás mellett az egyházi hatóságok is érdekeltek bármely valós korrupciós ügy felderítésében. "A korrupció olyan társadalmi csapás, amely az egyházat is érintheti, ennek büntetése és visszaszorítása pedig az egyház számára elősorban erkölcsi kötelesség" - olvasható a BOR szóvivőjének közleményében.
A román ortodox egyház zsinata szombaton bocsátott ki körlevelet a korrupció elleni fellépés módozatairól, arra figyelmeztetve a klérust, hogy elveszthetik hivatalukat, súlyosabb esetekben pedig kizárhatják a papság soraiból azokat, akiket korrupción érnek.
A zsinati körlevél nemcsak a megvesztegetés különböző formáinak büntetésére tér ki, hanem az egyházi adományok elfogadásának szabályait is szigorítja, ugyanakkor leszögezi, hogy az adományozók semmilyen tulajdonosi vagy használati jogot nem szereznek azokban az apátságokban és templomokban, amelyek létrehozását, illetve felépítését támogatják, adományaikkal pedig nem vásárolhatnak maguknak beleszólási jogot az egyházi intézmények működésébe.
A vádhatóság szerint a megállapodás részleteiről tartott megbeszélésen - az érsek és az ügyben tanúként szereplő üzletember mellett - a főegyházmegye egyik tanácsosa is részt vett, akit bűnrészességgel gyanúsítanak.
Az egyház hivatalos álláspontjával gyakran szembehelyezkedő, a koronavírus-járvány idején nyíltan oltásellenes szólamokat hangoztató és a járványügyi intézkedéseket rendre megsértő Teodosie érsek ellen nem először indít bűnvádi vizsgálatot a DNA. A vádhatóság 2017-ben bíróság elé is állította, azzal vádolva, hogy az illetékes hatóságokat hamis nyilatkozatokkal megtévesztve jogtalanul szerzett európai uniós támogatást. A legfelsőbb bíróság 2020-ban jogerősen felmentette az érseket a vádak alól.
A DNA mostani bejelentését követően Vasile Banescu, a román ortodox egyház (BOR) szóvivője közleményben tudatta, hogy az igazságszolgáltatás mellett az egyházi hatóságok is érdekeltek bármely valós korrupciós ügy felderítésében. "A korrupció olyan társadalmi csapás, amely az egyházat is érintheti, ennek büntetése és visszaszorítása pedig az egyház számára elősorban erkölcsi kötelesség" - olvasható a BOR szóvivőjének közleményében.
A román ortodox egyház zsinata szombaton bocsátott ki körlevelet a korrupció elleni fellépés módozatairól, arra figyelmeztetve a klérust, hogy elveszthetik hivatalukat, súlyosabb esetekben pedig kizárhatják a papság soraiból azokat, akiket korrupción érnek.
A zsinati körlevél nemcsak a megvesztegetés különböző formáinak büntetésére tér ki, hanem az egyházi adományok elfogadásának szabályait is szigorítja, ugyanakkor leszögezi, hogy az adományozók semmilyen tulajdonosi vagy használati jogot nem szereznek azokban az apátságokban és templomokban, amelyek létrehozását, illetve felépítését támogatják, adományaikkal pedig nem vásárolhatnak maguknak beleszólási jogot az egyházi intézmények működésébe.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!