TV műsor

Visszatetszést keltett a nácikkal együttműködő ukrán hadosztályra emlékező kijevi felvonulás

Külföld, 2021.04.29

Elítélte Németország kijevi nagykövete és az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője is csütörtökön azt, hogy előző nap néhány száz nacionalista felvonulást rendezett az ukrán fővárosban a hitleri Németország mellett harcoló ukrán Galícia SS-hadosztály megalakulásának évfordulóján.

"A Waffen SS-alakulatok súlyos háborús bűncselekményekben vettek részt, és a holokauszthoz is közük volt a második világháború idején. Semmilyen önkéntes szervezet, amely ma Ukrajnában harcol vagy működik, nem kapcsolódhat hozzájuk" - jelentette ki Anka Feldhusen, Németország kijevi nagykövete a Twitteren.

Anton Drobovics, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője szintén úgy ítélte meg, hogy SS-csapatok dicsőítése elfogadhatatlan egy európai ország számára. Hozzátette: meggyőződése, hogy az ukránok többsége ebben egyetért vele. Nemtetszését fejezte továbbá amiatt, hogy az évfordulón a felvonulók kötelezően "visivánkában" azaz ukrán népi hímzésű blúzokban jelentek meg. Szerinte ugyanis a népviseletet a náci múlttal összekötni súlyos hiba.

Jelezte, hogy az önkéntes náci egységek - hadtestek, hadosztályok, légiók és zászlóaljak - létrejöttének okaira a közép- és kelet-európai országokban inkább a történészeknek kell megtalálniuk a választ.

"Nyilvánvaló, hogy fekete-fehér leegyszerűsítések, felvonulások, populista jelszavak és kétes énekek nem segítik elő egy erős és felelősségteljes politikai nemzet felépítését" - szögezte le az intézet vezetője.

A szerdai felvonulást, amelyen néhány százan vettek részt - és amelyet "visivánka-felvonulásnak" neveztek el, így kaptak rá engedélyt - nacionalista és háborús veterán szervezetek, pártok szervezték, köztük a Szabadság párt és a Jobboldali Szektor (PSZ). Tiltott önkényuralmi jelképeket megfigyelők szerint nem használtak, így a menet békésen zajlott, atrocitások és őrizetbe vétel nélkül.

A szervezők azt mondták az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, hogy a rendezvény célja az 1943-ban bevonult önkéntesek emlékének tiszteletben tartása, akik azért szereztek fegyveres kiképzést, hogy megakadályozzák az 1941-es sztálinista borzalmak visszatérését az ukrán területekre. Egyúttal ugyancsak április 28-án volt 2014-ben az utolsó ukránpárti tüntetés Donyeckben, így egyben megemlékeztek mindenkiről, aki "a moszkvai terror" ellen harcol.

Az utóbbi időben több hasonló jelenség is komoly társadalmi vitát váltott ki Ukrajnában. A napokban hosszas bírósági pereskedés után egy fellebbviteli bíróság helybenhagyta, hogy a kijevi Moszkva sugárút ezentúl Sztepan Banderának, az 1942-ben létrejött Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) alapítójának nevét viselje.

Március közepén a nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) vezetése kezdeményezte a kormánynál, hogy városuk sportarénáját szintén Banderáról nevezhessék el. Néhány nappal korábban az ugyancsak a nyugati országrészben lévő másik megyeszékhely, Ternopil helyi vezetése már elnevezte stadionját az UPA egy másik vezetőjéről, egykori főparancsnokáról, Roman Suhevicsről.

Az UPA megítélése még mindig vita tárgya Ukrajnában: egyesek náci kollaboránsoknak tartják a partizánhadsereg egykori tagjait - mint ahogy a szovjet történelem kezelte őket -, mások viszont hősként tekintenek rájuk, mint akik elsősorban az ukrán függetlenségért harcoltak. A mai hivatalos ukrán álláspont szerint az UPA egy darabig valóban együttműködött a náci németekkel, de később szembefordult velük, és egyaránt harcolt ellenük és az előrenyomuló szovjet csapatok ellen.
(MTI)
 

Véleménye van? Szóljon hozzá!



Tetszett a cikk?

Ha igen, kérjük like-olja weboldalunkat!
Kövess minket a Facebookon!