A partiumi városban létrehozandó oktatási intézményben nem kifejezetten rabbikat képeznek, hanem úgynevezett előimádkozókat, akik jogosultak a közösségi ima vezetésére - nyilatkozta az erdélyi magyar hírportálnak Felix Koppelmann, a Nagyváradi Zsidó Hitközség elnöke.

Az intézmény székhelye a nagyváradi Hevra Sas zsinagóga. Az építkezés márciusban kezdődik, és a tervek szerint 2024 végén adnák át az épületegyüttest.

A beruházás költségeit eredetileg 1,2 millió euróra becsülték, de az építőanyagok drágulása miatt jóval költségesebb lesz - mondta a hitközség vezetője.

Felix Koppelmann szerint az lesz az intézmény szerepe, hogy a legalább száz főt számláló romániai zsidó közösségek részére vallási vezetőket képezzen, hogy ezek "fenntartsák a judaizmus fáklyáját".

Romániában a többi között Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és Máramarosszigeten van legalább száz fős zsidó közösség, de csak két rabbi tevékenykedik, Nagyváradon és Bukarestben. Izraelből rabbit hívni költséges, a kiszámú romániai zsidó közösségek zöme nem tudja fedezni, ezért van szükség a nagyváradi intézményre.

A hagyományosan jesivának nevezett zsidó oktatási intézményben 15-18 diákot oktatnak majd egy évfolyamon izraeli vendégtanárok, a képzés időtartama két-három év lesz. Az iskolához a tervek szerint kollégium és étkezde is tartozik.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején mintegy 200 ilyen intézmény működött Magyarországon. Bihar térségében Nagyváradon kívül Székelyhídon és Érmihályfalván voltak jesivák.

A holokauszt és a kivándorlás miatt valamennyi romániai jesiva megszűnt, a nagyváradi lesz az egyetlen - mondta a Maszolnak Felix Koppelmann.

Romániában a tavalyi népszámláláson 2707 személy vallotta magát zsidónak, a 2011-es összeírás alkalmával ez a szám még 3519 volt.