A produkciót Uray Péter rendezte, aki az artistaképző egyik korábbi, Rómeó és Júlia című cirkuszszínházi darabját is színpadra állította.

Uray Péter az MTI-nek elmondta: a Dzsungel könyve elsősorban az eredeti könyv, Kipling története, kisregényei alapján készült, viszonylag szabadon. A szöveg nélküli darabban speciális formanyelvet használnak. Az artistaművészet és a fizikai színház összehangolásáról, újragondolásáról van szó - mondta, hozzátéve, hogy a darabban a kontakt tánc is megjelenik, amelybe sok artistaelem belefér.

Mint mondta, a darabban jó néhány artistamutatvány, zsánerszám helyet kapott, a számok kötése, a történet bonyolítása fizikai színházi, mozgásszínházi elemekkel és folyamatokkal valósul meg. Ezeknek az eszközöknek a segítségével követheti a közönség Maugli fejlődéstörténetét: hogyan kerül be egy közösségbe, hogyan kell megfelelnie, hogyan fogadják be, milyen provokációknak és milyen helyzeteknek van kitéve, majd a történet végén hogyan szembesül a faluval, az emberi közösséggel, amelyben először még idegennek érzi magát és nem is tud megmaradni hosszú ideig.

A darab olyan fejlődéstörténet, amely arról is szól, hogy a kisgyerek az ösztönvilággal való találkozással a próbatételek során hogyan nő fel és érkezik el odáig, amikor el kell hagynia a közösséget, hogy megteremtse saját, önálló világát - mondta.

A rendező kiemelte: fontos volt a próbafolyamat során a diákokat megtanítani egy másféle gondolkodásra, test-nyelvi fogalmazásmódra. Arra, hogy hogyan tudják használni azokat a fizikai képességeket, amelyeket elsajátítanak az artistaképzőben és hogyan tudnak olyan színpadi jelenlétre, aktivitásra szert tenni, amely színházi szempontból és az artistapályán is meghatározó lesz.

Óraadó tanárként mozgástechnikára és színészmesterségre tanítja a diákokat. A próbafolyamatot több hónapos előkészítési fázis - technikák megtanulása, improvizáció - előzte meg - mondta, hozzátéve: a próbák során már sok mindent közösen hoznak létre a növendékekkel, sok múlik a kreativitásukon.

Hangsúlyozta, hogy ebben a munkában nagyon fontos a pedagógiai szempont, de izgalmas, ígéretes, továbbgondolható az a forma, amit a próbafolyamat során sikerült megtalálni, új színt hozhat a cirkuszszínház rendszerébe.

Elmondta: a munkában többségében az artistaképző 10. és 11. évfolyama vesz részt. A két részből álló előadásban 23-an szerepelnek.

Maugli szerepét hárman alakítják: a fiatal Mauglit két lány, Lauri Vivien és Losonczi Letícia, a kamaszt pedig Jagudits András játssza.

A produkció üres térben játszódik, a színen a különböző zsánereszközök - köztük kötél, gurtni, trapéz, zicc, deszkák - jelennek meg, amelyeken az artisták dolgoznak - mondta a rendező, hozzátéve, hogy a darab jelmeztervezője Polyák Eszter, a koreográfia pedig saját munkája.

Uray Péter kiemelte, hogy a Baross Imre Artistaképző Intézet az idén ünnepli alapításának 70. évfordulóját, ebből az alkalomból három produkció készül. A jubileumi évben a Bűn és bűnhődés című regény alapján született, Szántai Edina rendezte előadást követően a Dzsungel könyve a második produkció, a harmadik pedig a későbbiekben Magács László rendezésében készül.