A Szöul Történeti Múzeum budapesti kiállítása a koreai mindennapokat és ünnepeket, valamint a társadalmat átszövő érték- és szimbólumrendszert mutatja be az öltözékek és a lakásbelső finom mintázataiban, változataiban. Egy-egy ruhadarabban nemcsak Szöul hagyományai, viselőjének státusza, képzettsége, kora és neme van jelen, hanem az ott élők sorsa, mindennapjai is - közölte a múzeum.
Vilhelm Gábor, a Néprajzi Múzeum kurátora köszöntőjében arról beszélt, hogy Szöul először mutatkozik be Magyarországon. A Néprajzi Múzeumban megtekinthető kiállításon 250 tárgy és számtalan fotó kíséretében mutatják be a dél-koreai fővárost száz évre visszamenőleg.
A kiállítás négy terméből az elsőben a történelmi viseletek láthatók. A második teremben a női és a férfi ruhák, a harmadik teremben a mai kor viselete és lakótere ismerhető meg, a negyedik teremben a szöuli hagyományos házak külsejét és belsejét tekinthetik meg a látogatók - mondta Vilhelm Gábor.
Lí Hjun-dzsin, a Szöul Történeti Múzeum kurátora a sajtóbejáráson Szöulról, a fehér városról beszélt. Mint mondta, a Csoszon-dinasztia idején a fehér szín volt az általános viselet a köznép számára: a mindennapokban általában fehérbe öltöztek, ünnepek alkalmával azonban színes ruhákat viseltek. A királyi család, az arisztokraták, a kormánytisztviselők, a kiszengek (kurtizánok) és a sámánok viszont változatos színű ruhákat hordtak - tette hozzá.
A kurátor egy 19. századi, fácánmintával díszített Dzsogui, azaz ünnepi ruhát mutatott be a sajtóeseményen, amelyet a Csoszon-dinasztia idején a királyi család nőtagjai viseltek fontosabb alkalmakon, például házasságkötéskor.
Hong Hjon-do kurátor hozzátette, hogy a kiállításon számos hánbokot fedezhet fel a közönség; nemcsak a koreai hagyományt és kultúrát tükröző viseletegyüttest, hanem ebből merítkező, modern designer darabokat is.
A tárlaton bemutatják a hagyományos koreai technikával és stílusban készült épületet is, a hánokat, amelyet a természettel és a környezettel harmóniában alkottak. Előnyei miatt ma is használják Koreában, jóllehet a házak helyett már a modern épületek lakásai jelentik a lakóhelyek leggyakoribb formáját. A kiállításban az épületek szerkezeti érdekességein túl érzékelhetővé válik a férfi és a női terek közötti különbség - emelték a közleményben.
A tárlat 2024. február 18-ig tekinthető meg.
(MTI)
Véleménye van? Szóljon hozzá!